Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

68 Csődtörvény 26—27. §. I. A csőd folyama alatt szabályszerűen indított megtámadási perrel érvényesített követelés a csődtömegnek nyújtott megfelelő ellenszolgáltatás ellenében harmadik személyre átruházható, aki a csőd befejezése után a pert saját személyében folytathatja. — II. Az a tény, hogy a közadós a végrehajtás elrendelése után valamely követelésre csak részfizetést teljesített, egymagában a fizetések megszüntetésének felismerésére alapul nem szolgálhat. (Bpesti T. 1909 október 28. 420/909.) Ha a csődeljárás jogérvényesen megszüntettetett, a csődtömeggondnok elvesztette a per további vitelére és igy a felebbezési jogorvoslat igénybe vételére való jogát is. (C. 1910. évi november 17-én 906.) Azt a hitelezőt, a ki a tömeghez tartozó vagyonra a csőd kiütése előtt foganatosított végrehajtás utján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan jogot szerez, a tömeggondnok a megtámadási per megindítása előtt nem köteles felszólítani arra, hogy jogától önként álljon el, hanem a mennyiben a foglaltató hitelező szabadulni akar az előrelátható megtámadási per összes következményei alól, a hitelező tartozik gondoskodni arról, hogy a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan jogáról idejekorán, a megtámadási per megindítása előtt lemondjon, és ezzel a megtámadásnak elejét vegye. (A budapesti kir. ítélőtábla 1910 deczember 7. 2170/Y. 410.) A csődválasztmány elrendelheti oly követelés megtámadását, melyet a tömeggondnok a felszámoláskor valódinak elismert. A kir. ítélőtábla: Tekintve, hogy az alperesi követelés a 2 •/. alatti kivonat szerint h felszámolás alkalmával tömeggondnok által valódinak elismertetett, annak megtámadására a csődválasztmány jogosítva nincsen, stb. A m. kir. Curia: Megváltoztatja s felperes kereseti jogát megállapítja, mert: Nem szenved ugyan kétséget, hogy a csődtörvény 100. §-a szerint a csődtömeg cselekvő és szenvedő állapotának kipuhatolásáról és megállapításáról a tömeggondnok tartazik gondoskodni, hogy ő viszgálja meg a tömeg ellen bejelentett követeléseket és ő képviseli a tömeget mindama perekben, melyek azt cselekvőleg vagy terhelőleg illetik; szintúgy kétségtelen az is, hogy a Gs. T. 133. és 139. §§-ai szerint a felszámolásnál a tömeggondnoknak vagy helyettesének személyesen kell jelen lenni és a tömeggondnok vagy helyettese köteles minden egyes követelés valódisága és osztályozása iránt