Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
56 Csődtörvény 26—27. §. terjedelemben megtámadása feletti határozás a belföldi, ez esetben az eljárt dévai törvényszék hatósági köréhez tartozik. Ezekből az okokból a tábla az elsőbiróság Ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét megváltoztatta, alperestől a közadós ingó s ingatlan dolgaira szerzett zálogjogokat a esődhitelezőkkel szemben a esődtörvény 27- §. 2. pontja alapján és az 1892 márczius 11-én az ingókra a csőd hatályosságának kezdete után foganatositott végrehajtást még a csődtörvény 12. §. alapján is hatálytalanoknak kimondotta s alperest ennek elismerésére kötelezte. (Curia 1895 márczius 15-én 2654/1894. sz. a.) 94. A megtámadhatóság szempontjából nem tesz különbséget az, hogy a foganatositott végrehajtás külföldi biróság által rendeltetett el, s hogy az ottani törvények alapján a jogcselekmény ezen az alapon meg nem támadható. A m. kir. Curia: Az 1881: LX. t.-cz. 3. és 4. §. rendelkezése értelmében a hazai bíróságok a külföldi bíróságok részéről a hozzájuk végrehajtás foganatosítása iránti megkeresés folytán határozni hivatvák a felett, hogy a megkereséshez képest a végrehajtás a hazai törvények alapján elrendelhető-e. Ebből pedig következik, hogy az ily megkeresés alapján foganatositott végrehajtásból felmerülő jogviszonyok elbírálásánál, tehát a végrehajtás hatályát csődmegtámadás esetén érintőnél is, kizárólag a hazai törvények és törvényerejű rendeletek jönnek alkalmazásba. A másodbiróság ítéletének a per főtárgyára, valamint a perköltségnek ki által való viselése kérdésében tett rendelkezése tehát az itt, valamint a benne vonatkozóan felhozott és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján helyben hagyatott. (1903 deczember 30-án 6668/ 1903. sz. a.) 95. A végrehajtási jogcselekmény hatályának terjedelme a csődjogi megtámadás szempontjából azon hely törvényei szerint bírálandó el, a hol végrehajtási jogcselekvény teljesíttetett. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a végrehajtási jogcselekmény hatályának terjedelme, a csődjogi megtámadás szempontjából, azon hely törvényei szerint bírálandó el, a hol a végrehajtási jogcselekvény teljesíttetett és így a jelen esetben az Erlachban (Alsó-Ausztriában) foganatositott végrehajtási cselekvény elbírálására nézve a megtámadási jog szempontjából, az ott érvényben levő 1884. évi márczius 16-án kelt s a fizetésképtelen adós vagyonára vonatkozó jogcselekvény megtámadásáról szóló törvény rendelkezései irányadók; tekintve, hogy a közadósnak, ha bejegyzett kereskedő — a mi a jelen esetben nem vitás — a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekeményei,