Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

i2 Csődtörvény 22. §. vény kötelező rendelkezéséhez képest is a közadós helyébe lépett a felebbezési bíróság által elfogadott elsőbirósági ítéleti tényállásban megállapított szerződésnél, és hogy ez a szerződés csak a felmondási idő lejártával szűnt meg; ennek pedig további következébe az, hogy a csődnyitás után a felmondási idő lejártáig teljesítendő befizetés, a csődtörvény 48. §-a 2. pontjához képest, tömegtartozás, s mint ilyent, a most idézett törvény 170. §^a értelmében, a felperesek a jelen perrel érvényesíteni jogosultak; a miért is e tartozásnak abban az összegében, a miely a felebbezési bíróság ítéletében az elfogadott tényállás szerint fennáll, valamint ennek az összegnek az egyes részletek esedékessége napjától számítandó törvényes késedelmi kamatában az alperest marasztalni kellett( 1902 április 8-án G. 636/1901. sz. a.) 69. A csődtörvény 22. §-a csak annyiban tartalmaz kivételes rendelkezést a bérleti viszonyra nézve a közadós által megkötött szerződés esetén, a mennyiben nem engedi meg a csődtömeg gondnokának a kétoldalú szerződéseknek teljesítése vagy megszüntetése iránt részére a esődtörv. 20. §-a által biztosított jog érvényesithetését. Annak kijelentésével azonban, hogy a közadóssal kötött bérleti és haszonbérleti szerződésnél a csődnek megnyitásával a közadós helyébe lép a esődtömeg és hogy ha ily szerződést a közadós mint bérbeadó kötött, a szerződésileg kikötött időtartamon változás nem történik, nem módosítja azt a jogviszonyt, a mely a csődtörvény általános rendelkezéseihez képest fennáll a csődtömegnek ügylete alapján a csődtömeg és a vele szerződési viszonyban levő fél között (Curia 1897 június 15-én I. G. 138/1897 sz. a.) : p 70. A közadós által a csődnyitás hatályának kezdete után eszközölt felmondás is joghatályos. Habár kétségtelen, hogy a csődtörvény 22. §. értelmében a fenforgó bérleti szerződésnél a csődnyitás napjától (1892 április 12-től) kezdve csődtömeg lépett a közadós helyébe és igy a közadósnak 1892 április 14-én, tehát a csődnyitás joghatályának kezdete után kelt K) alatti levelében foglalt és felpereshez intézett azon kijelentése, hogy csődbe jutván, a bérlet tárgyát felperesnek rendelkezésére bocsátja, mi a bérleti szerződés felmondásával azonos jelentőségű, egymagában véve joghatálylyal bírónak nem is tekinthető; mégis ezen felperes által kétségbe nem vontán rendes időben törént felmondást felperessel szemben joghatályosnak kellett elfogadnia, miután felperes maga sem állítja, hogy a közadósnak ezt a felmondását el nem fogadta és hogy erről akár a közadóst, akár ennek tömeggondnoká[t értesítette volna; másfelől pedig az is kétségtelen tény, hogy a bérlemény már 1892 május 1-én felperesnek szabad rendelkezésére állott, s