Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 22. §. azt nem a közadós, sem helyettese, a közadós vagy csődtömege rendelkezése folytán más azon időn tul nem használta stb. (Curia 1895 február 13-án 1502/1893. sz. a.) 71. A már felmondott bérleti szerződés idejének letelte után, a bérelt helyiségben a bérlő ingóságai visszamaradván annak folytán, hogy a bérbeadó törvényes zálogjogánál fogva azokat visszatartotta, egymagában ez a körülmény nem tekinthető a bérleti viszony meghosszabbításának és az a körülmény, hogy a közadós által már előbb felmondott bérleti viszonyt a esődtömeggondnok utóbb tévedésből ismét felmondotta, nem állapitja meg a tömeg ellen az ujabbi felmondási időre a bérleti összeghez való követelési jogot. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: 1900 október 9-én G. 331/1900. sz. a.) 72. A csődtörvény 22. §-ának az a rendelkezése, mely szerint, ha a közadős a bérleti szerződést mint bérlő, vagy haszonbérlő kötötte, jogában áll ugy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek a szerződést, netalán kártérítési igények sérelme nélkül, bármikor felmondani, helyes értelmezés szerint csak azt jelentheti, hogy a felmondó bérbeadó a tömegtől egyáltalában nem követelhet kártérítést, mert a törvénynek ez a rendelkezése a felmondás által csakis a felmondott fél kártérítési igényeit kivánta érintetlenül hagyni. (Curia 1898 május 10-én 311/1898. sz. a.) 73. A csődtörvény 22. §-a a csődnyitás következtében a felmondási jogot csak a kártéritési igény sérelme nélkül engedi meg, de 'ez a kártérítési igény csak a valóságos kárra, az elvesztett haszonra azonban nem terjedhet. A m. kir. Curia felülvizsgálati íanácsa: A csődtörvénynek 22. §-a a csődnyitás következtében a felmondási jogot csak a kártéritési igény sérelme nélkül engedi meg, a miből nyilvánvaló, hogy alperes, ha és a mennyiben felperes csődtömeg a bérlet felmondása által kárt szenvedett, a kár megtérítésére kötelezve van. Mind a mellett a csődtörvény eme rendelkezése a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatására nem: vezethet, mert felperes csődtömegkeresete nem a felmondás által szenvedett valóságos kár, hanem annak a vesztett nyereségnek a megtéritésére irányul, a mit elérhetett volna azzal, hogy a bérlet tárgyát a fennállott bérleti szerződésben kikötött bérösszegnél magasabb összegért jövedelmeztethette volna. A kártéritési igény jogi megbirálásánál pedig nem hagyható figyelmen kivül egyrészről az, hogy ugy az 0. P. T. 1293. §-a,