Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény M. $. 41 vizsgálati kérelmükben első sorban azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy azt a kérdést tette döntés tárgyává, hogy az alperes jogositva van-e az általa képviselt közadós czég, mint bérbe vevő és a felperesek, mint bérbe adók között kötött bérleti szerződéstől elállani, holott az alperes a szerződéstől el sem állott, és jogvita tárgya nem az elállás jogosultságának kérdése volt, hanem, az, hogy a kereseti követelés tömegtartozás-e, avagy csődbejelentés alá eső igény? További panasza pedig a felpereseknek az, hogy a felebbezési bíróság az elállás jogosultságának kérdését is jogszabály helytelen alkalmazásával és az alkalmazandó jogszabály mellőzésével döntötte el. Mindkét panasz lényegileg alapos. Ugyanis a felebbezési bíróság elfogadta az elsőbiróság Ítéleti tényállását; ebben pedig nincs megállapítva az, hogy az alperes a kérdésben levő bérleti szerződéstől való elállását a felpereseknél kijelentette volna; ellenkezőleg az van megállapítva, hogy az alperes a bérleti szerződést a felpereseknél felmondta. A szerződés felmondása pedig jogi hatásában nem azonos a szerződéstől való elállással, hanem a szerződést csakis a felmondási idő lejártával szünteti meg, addig pedig a szerződés fennáll; következésképen az alperes tömeggondnok ugy tekintendő, mint a ki a szerződést foganatba vette és azt csakis a felmondási idő lejáitával kívánta megszüntetni. De különben is a csődtörvénynek a jogügyletek teljesítéséről szóló fejezetében foglalt rendelkezések értelmében az alperes nem is volt jogosult a szerződéstől egyoldalúan elállani; mert a bérleti és haszonbérleti szerződések felől a 22. és 23. §-ok külön intézkedést tartalmaznak és ugy ezek a szerződések nem esnek az idézett fejezetben foglalt általános rendelkezések alá, hanem az emiitett szakaszok rendelkezései az irányadók. A 22. §. pedig — abban a tekintetben van megkülönböztetés nélkül, hogy a csődnyitáskor a szerződéses bérleti idő már megkezdödött-e, vagy nem? — akkép intézkedik, hogy a bérleti szerződéseknél a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg lép a közadós helyébe, s a bérlő közadós csődtömege gondnokának csak azt a jogot adja, hogy a szerződést a törvényes, vagy szokásos határidő megtartása mellett bármikor felmondhatja; mig a 23. §. — mely arról az esetről intézkedik, ha a közadósnak mint bérlőnek a bérlet tárgya a csődnyitás előtt még át nem adatott — a másik félnek, tehát csupán a bérbe adónak adja meg azt a jogot, hogy a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. Mindebből következik, hogy az alperes által képviselt csődtömeg nemcsak az alperes által tett felmondással, hanem a tör-