Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 20. §, 35 A m. kir. Curia: Felperes keresetét arra a körülményre alapítja, hogy alperes az A. alatt csatolt szerződés értelmében felperesnek eladott 90 darab sertést felperesnek át nem adta. A nem vitás tényállás szerint alperes a sertéseket eredetileg 1896 január havában tartozott átadni, azonban 1896 január 16-án a sertésvész miatt Aradon akkor fennállott zárlat miatt a szerződő felek a sertések átadását a zárlat feloldásáig elhalasztották. Felperes ellen pedig 1896 február 27-én, vagyis az Aradon fennállott zárlatnak 1896 július 13-án bekövetkezett feloldása alatt csőd nyittatott, mely 1896 október havában szüntettetett nieg. A csődtörvény 20. §-ának a jelen esetben alkalmazandó rendelkezése, szerint, ha a kétoldalú szerződés a csődnyitás előtt egyik fél által sem, vagy csak részben teljesíttetett, a tömeggondnok a szerződés teljesítését követelheti vagy attól elállhat. Felperes csődtömegének gondnoka pedig magának felperesnek előadása szerint is a szerződés teljesítését nem követelte, sőt a 6*/. alatt csatolt levél tanusága szerint a szerződéstől kifejezetten elállott, mert, mint a 6'/. alatti tartalmából kitűnik, alperestől a 300 forinl foglaló visszatérítését követelte. A per adatai szerint azonban alperes sem ragaszkodott a szerződés teljesítéséhez. Minthogy pedig ily körülmények között a szerződés a felek kölcsönös elállása folytán megszűnt, felperes a szerződés teljesítésének elmulasztása miatt kártérítést nem követelhet, alperes pedig a kapott 300 forint foglalót a kereskedelmi törvény 276. §-ának 2. bekezdése értelmében felperesnek visszaadni tartozik. Az előadottaknál fogva tehát alperest a 300 frt foglalónak és a nem kifogásolt kamatnak fizetésére kötelezni, felperest pedig többletköveteléseivel elutasítani kellett. (1899 márczius 22-én 204/1899. sz. a.) 63. A csődtörvény 20. §-ában a tömegnek engedett az a jog, hogy a szerződéstől elállhasson, nem fosztja meg a másik felet e miatt érvényesi thető kárkövetelési jogától. A csődtörvény 20. §-a megadja ugyan a jogot a tömeggondnoknak arra, hogy amennyiben a kétoldalú szerződés a csődnyiíás előtt egyik fél által sem, vagy csak részben teljesíttetett, a szerződéstől elállhasson. Ámde a csődtörvény 19. §-ának rendelkezése nem hagy fenn kétséget arra, hogy a másik fél a nem teljesítés vagy megszüntetés miatt nemcsak abban az esetben igényelhet kártérítést, ha a szerződés már előzőleg a közadós által nem teljesíttetett, hanem abban az esetben is, ha azt a csődtörvény 20. §. adta jogánál fogva a tömeggondnok nem teljesiti, illetőleg attól eláll. Ilyen esetben tehát a másik félnek kárkövetelési jogát a csődtörvény fent idézett szakaszában foglalt rendelkezés állapítja 3*