Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

36 Csődtörvény 20—21. §. meg azokban az esetekben is, amelyekben más, jelesül a kereskedelmi törvény is e részben különleges rendelkezést tartalmaz. Amikor tehát a vételi ügyletben a vevő teljesítés előtt csődbe jut és a tön-meggondnok teljesítés helyett a szerződéstől eláll, akkor az eladó a K. T. 352. §-ában részére biztosított jogok közül a teljesítést már nem választhatja, hanem csakis kártérítést igényelhet. Eimek a kárkövetelési jognak a terjedelmét azonban ilyen esetben is a keresk. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg. (M. kir. Guria 54/909. — 1909 ápr. 1.) A Cs. T. 20. §-a a csődtömeget csak a kétoldalú szerződés teljesítése alul menti fel az ott megjelölt esetben, de nem zárja el annak a kárigénynek az érvényesítésétől, amelyet részére az anyagi jog biztosit. Debreceni Tábla 1902 június 26. I. G. 102/902. szám. 21. §. 64. A csődtörvény 21. §-ának rendelkezése csupán a záros határidőre kötött vételi vagy szállítási szerződéseknél jöhet figyelemhe. A kir. Ítélőtábla: Felperes a kereseti összeget árkülönbözet és bizományi dij czimén követeli és pedig az A. alatti kötlevél alapján, mely szerint W. L. 200 zsák lisztet adott el felperesnek a kötlevélben kitett határidőben való szállítási kötelezettséggel. Nem szenved ugyan kétséget, hogy az A. alatti kötlevélben levő W. L. névaláírásnak nevezett közadós részéről beismert ténye folytán, tekintettel a kereskedelmi törvény 223. §-ára, alperesnek abbeli kifogása, hogy az okmány tartalma mindaddig, míg alperes a tartalom valódiságát nem bizonyítja, valódinak tartandó, vai a mint az sem szenved kétséget, hogy a csőd megnyíltával a esc dtörvény 21. §-a értelmében joga nyílt felperesnek az A. alatti levél alapján a nem szállítás miatt kártérítést követelni, felperes követelése azonban még sem volt megítélhető, mert a csődtörvény 21. §-a szerint a kártérítési követelés azon különbözet szerint határozandó meg, mely a teljesítés helyén, vagy az erre nézve irányadó kereskedelmi piaczon a csődnyitás napján kötött s a megállapított teljesítési időre szóló ügyleteknél a vételár és a piaczi vagy tőzsdei ár közt mutatkozik, ehhez képest alperes tagadásával s a per folyamán egyedül az árkülönbözetre alapított védekezésével szemben felperes azt volt köteles bizonyítani, hogy az általa követelésbe tett 2 frank 30 centimes árkülönbözet 1890 szeptember hó 17-én, mint a csőd megnyílta napján, a szerződési és piaczi, illetve tőzsdei ár között a teljesítés helyén és idejében valóban létezett. Tekintettel azonban, hogy B. és C. alatti okiratok sem az árkülönbözet, sem a követelés mennyiségének begyőzésére bizonyítékul el nem fogadhatók, nem pedig azért, mert al-