Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

32 Csődtörvény 19. §. mány felhatalmazása nem is szükséges, a mennyiben a elsőbiróság indokolásának ide vonatkozó része téves, mindamellett helybenhagyatott az alsóbiróság Ítélete a kereseti követelés valódiságának megállapítását tárgyazó rendelkezése a benne felhozott egyéb indokok alapján is azért: mert a kifogásolt tömeggondnok azt illetőleg, hogy közadós az A. alattiban fog]alt ügyletet a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal kötötte volna és hogy erről felperesnek tudomása is lett volna, a perben mi adatot sem szolgáltatván, megtámadásnak minden alapja hiányzik. A m. kir. Curia: Helybenhagyta. (1901 május 10-én 11/ 1901. sz. a.) 58. Az életét biztosított fél a biztosító társaság csődbejutása esetén csak kártérítést követelhet. Kára pedig — ha a biztosított a csőd kiütése alkalmával fennforgott személyes viszonyainál fogva, például betegsége folytán, nagyobb károsodást ki nem mutat — csak azon érték lehet, melylyel a biztosítási kötvény a biztosítóintézet csődbejutása napján bírt. (Curia 1886 márczius 10-én 1103/1885. sz. a.) 59. A közadóssal kötött vételi szerződésből f olyóan, ha a tömeggondnok a csődtörvény 20. §-a értelmében a teljesítéstől ellátott, a másik szerződő fél a csődtörvény 19. §-a értelmében a szerződés nem teljesítése miatt kártérítési igényt emelhet a csődtömeg irányában; mely a kereskedelmi törvény 352. §-a értelmében abban az árkülönbözetben nyilvánul, mely a közadós, illetve a csődtömeg által át nem vett áruk továbbeladása esetére a megállapított és az elért vételár között mutatkozik. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Az alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróságnak ítéletét első sorban azért kéri megváltoztatni, mert a felebbezési bíróság a felperesnek az óvadék visszaköveteléséhez való jogát már ez idő szerint fennállónak és érvényesíthetőnek mondotta ki. Állítása szerint annak következtében, hogy a közadóssal kötött favételi szerződésnek további teljesítésétől a közadós csődtömegének gondnoka elállott, joga van neki kárként azt a különbözetet is a csődtömeg ellen érvényesíteni, a mely a még át nem vett faanyagnak szerződésszerű ára és annak az ő részéről leendő továbbeladása folytán elérhető vételára között felmerült, addig tehát, mig az eladás meg nem történt, az eladás esetére az árkülönbözetből felmerülhető károsodásának biztosításául az óvadékot visszatarthatja, következőleg a felperes az eladásnak eszközlése előtt az óvadéknak kiadását idő előtt követeli. Ez a panasz alaptalan, mert a