Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 19. §. 33 köza dóssal kötött fa vételi szerződés, miután a közadós ellen elrendelt csőd folytán a csődtömegnek gondnoka a csődtörvény 20. §-ban a részére biztosított jog igénybevételével a teljesitéstől elállott, a még nem teljesített kölcsönös kötelezettségekre nézve már a törvény erejénél fogva hatályát vesztvén, az azon alapuló kötelmi viszony a felek között megszűnt és beállott az alperesnek a csődtörvény 19. §. szerint a szerződés nem teljesítése miatt kártérítés iránti igénye a csődtömeg irányában. A szerződés nem teljesítése miatt azonban alperes a csődtömeg ellenében is csak azt a kárigényt érvényesítheti, a melyet részére az anyagi jog biztosit. A közadóssal kötött favételi szerződésből eredő jogviszonyokra a kereskedelmi törvénynek rendelkezései alkalmazandók. Ennek 352-ik szakaszának intézkedéséhez képest jogában állott ugyan az alperesnek, mint eladónak azt az árkülönbözetet is kárként érvényesíteni, a mely a szerződés nemi teljesítése folytán át nem vett anyagnak továbbadása esetére felmerül, azonban tartozott volna az eladást a csődtömeg rovására a kereskedelmi törvény 347. §. intézkedésének megfelelően nyilvános árverés utján teljesíttetni. De másrészről a kereskedelmi törvény idézett szakaszainak a törvényes gyakorlat által elfogadott helyes értelmezése szerint a nyilvános eladás az átvételben késedelmes vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha azt az eladó szükségtelen késedelem nélkül teljesiti, mert annak bizonytalan eshetőségekre való elhalasztása, a mely az áruval a vevő rovására való nyerészkedésre vezethet, meg nem engedhető. E szerint az alperes köteles lett volna, a mennyiben árkülönbözet folytán a csődtömeg ellen kárigényt érvényesíteni kivánt, az át nem vett faar.yagot az elállásról a tömeggondnoktól nyert értesítés után késedelem nélkül nyilvános árverés utján eladatni, miután azonban ezt nem tette, az ezentúl eszközlendő eladás pedig a csődtömeg rovására teljesítettnek nem tekintethetnék, árkülönbözetből száimázható károsodása biztosításául az óvadékot vissza nem tarthatja, minélfogva felperes az óvadékot erre az igényre való tekintet né.kül visszakövetelheti. (1896 május 19-én I. G. 55/1896. sz. a.) 60. Nincs helye a csődtörvény 19. §-a alkalmazásának, ha a közadós a csőd előtt fizetési zavarok okából valamely hitelezőjének az árukat természetben visszaadni kötelezi, mert ez a jogügylet a csődtörvény 27. §. I. p. alapján hatálytalan. (C. 1907 szept. 6. 1250/905. sz. 61. A haszonbérleti szerződésben foglalt az a kikötés, hogy a haszonbérlemény területén termett szalmát és takarmányt a bérlőnek sem a bérlemény területéről elvinni, sem eladni nem szabad, hanem azt tráCsődtörvőny IV. 3