Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 47. §. 313 szerint elégítendő ki, még abban az esetben is, ha a bérlemény kiürítése iránt előbb már per folytattatott, a melyben azonban a bérbeadó és a tömeg között oly peregyezség jött létre, hogy a tömeg bizonyos ideig a bérlemény tárgyát még használja. A m. kir. Guria felülvizsgálati tanácsa: Alperesnek panaszai alaptalanok. A felebhezési bíróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint ugyanis felperes a valódinak elfogadott 2. alatti szerződés mellett egy kávéházi helyiséget az 1897. évi november hó 1-ső napjától kezdődő, 10 évre L. M.-nak bérbe adott és L. M. ellen az 1898. évi július hó 27-ik napján csőd nyittatott, a mikor a csődtömeggondnok a bérleményben lévő ingókat, melyek felperes javára korábbi bérkövetelés erejéig végrehajtás utján le voltak foglalva, a csődtömeg részére leltároztatta és a bérlemény kulcsait magához vette, a mely kulcsokat felperesnek az 1898. évi október hó 29-ik napján adta át; felperes 1898. év elején levélben felszólitotta alperest, hogy a bérfizetés elmulasztása okából a lakbérleti szabályok értelmében fog eljárni, továbbá felperes 1898. évi augusztus hó 4-ik napján alperes ellen a bérfizetés elmulasztása okából a bérlemény kiüritése iránt pert inditott, de az elsőbiróság előtt olyan egyezséget kötöttek, hogy alperes kötelezte magát a bérleményt, felperesnek azon a napon végrehajtás terhe mellett átadni, alperes a felperesi ügyvédhez az 1898. évi október hó 23-án a 3. alatti levelet intézte, a melyben a bérleményt felperes rendelkezésére bocsátotta, azonban a felek abban állapodtak meg, hogy alperes a bérlemény kulcsait az 1898. évi október hó 29-ik napján fogja felperesnek átadni. E tényállás mellett helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy alperes az 1898. évi július hó 27-ik napjától az 1898. évi október hó 29-ik napjáig terjedő időre bért és pedig feltétlenül, tehát bármely csődvagy ónra vezetendő végrehajtás terhe mellett fizetni köteles. Ama tényállás mellett ugyanis a csődnyitás napján felperes és a közadós között létesült bérleti szerződés hatályában fennállott, már pedig a közadós által kötött bérleti szerződéseknél a csődnyitás napjától kezdve a csődtörvény 22. §. első bekezdése szerint a csődtömeg lép a közadós helyébe és igy attól a naptól kezdve az alperesi csődtömeg vált felperesnek a 2. alatti szerződés mellett bérlőjévé; ez a bérleti viszony tehát, a mennyiben alperes azt a csődtorvény 22. §. második bekezdésén alapuló jogánál fogva megfelelően fel nem mondotta, a kétoldalú szerződésekre nézve általában alkalmazandó jogszabályok szerint, a 2. alatti szerződésben kikötött bérleti időn belül mindaddig fennállott, mig attól a felek kölcsönös megállapodással el nem állottak vagy az vala-