Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

312 Csődtörvény 47. §. meg által átvett ügyletnél a teljesítésnek a csődnyitás után kell történnie. A teljesítés alatt itt nem a közadós és illetve helyébe lépett csődtömeg teljesítését, hanem a kétoldalú szerződésből kifolyóan kötelezett másik szerződő félnek teljesítését kell értenie. A csődtörvény 48. §-ának 2. pontja a közadós kétoldalú szerződéseiből eredő követeléseket ugyanis arra az esetre minősiti tömegtartozásnak, „amennyiben a tömeg az ügylet teljesítését követeli (20. §.) vagy amennyiben a teljesítésnek a csődnyitás után kell történnie (22. §.)" Ugy az első, mint a másik esetben tehát a tömeggel szemben való teljesítésről van szó. A bérleti viszony a csődtörvény 22. §-a értelmében a csődnyitás után is tovább folyván, a bérbeadó a maga részéről annak keretében a csődnyitás után is teljesiti kötelezettségét, ettől az idő-* ponttól tehát a csődtömeggel szemben a bérkövetelést tömegtartózávsként jogosan igényli. A követelés tömegtartozási minőségének elbírálásánál a szerződésben meghatározott esedékesség napja nem irányadó, hanem az döntő, sogy a csőd megnyitása után a másik fél mily mérvben teljesített. Ennek a teljesítésnek az ellenértéke tekintendő tömegtartozásnak. Az a körülmény, hogy a bérösszeg közadóstól már a csődnyitást megelőzőleg követelhető volt, nem szünteti meg a bérbeadónak azt a jogát, hogy a csődnyitás utáni időre járó bérösszeget tömegtartozásként érvényesítse. Az ellenkező nézetből, mely szerint az esedékesség napja volna az irányadó, az következnék, hogy amidőn a bérösszeg utólagos fizetése köttetett ki, tömegtartozás volna a bérkövetelések az a része is, amely a csődnyitás előtti időre vonatkozik, de az utólagos fizetés kikötése folytan csak a csődnyitás után vált esedékessé. Ekkép tömegtartozásként előnyösen volna kielégítendő az az ellenérték, mely a bérelt dolognak a csőd megnyitását, tehát a tömegnek szerződésbe lépését megelőző használatáért jár, vagyis a bérbeadó részéről a csődnyitás előtt teljesített ügyletből származó követelés is tömegtartozásnak minősülne. A 48. §. 2. pontjának ily értelmezése azonban a törvény czélzatával ellenkeznék. (Bpesti kir. tábla 1909 május 15. 114/909. G. sz. a.) V. ö. C. 1899 szeptember 20. G. 272/99. Gsődnyitás után esedékes házbér, mint tömegtartozás az I. oszt. csődköveteléseket megelőzőleg elégítendő ki. C. 710/86. sz. Oly esetben, melyben a csődtömeg a közadós által kötött bérleti szerződést ientartja, a csődnyitás napjától a bérlet megszűntéig terjedő időre eső bértartozás tömegtartozást képez, mely a csődtörvény 47. §-a