Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 46—47. §. 311 viszont a közadós nejének ténylegesen és felismerhetőleg elkülönített vagyonát, pusztán az alapon, mert a nő a közadóssal háztartási viszonyban élt, a csődtömegbe bevonni nem lehet. Az adott esetben a kereset tárgyát képező és a gyöngyösi 118. és 119. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokra nézve alperesnek tulajdonjoga nyilvánkönyvileg ki van tüntetve, a szóban forgó 500 frtos követelés pedig egyenesen a közadós nejének személyes kártérítési igényén alapszik, következőleg a fentebbi elvnél fogva, e vagyonnak a csődtömeghez leendő csatolását pusztán a Cs. T. 46. §-a alapján megítélni nem lehetett, mert a Cst. 46. §-a kizárólag a közadós nejének a csődtömeg ellen lehető visszakövetelési kereseti jogát szabályozza s ekként ezen törvényből a csődtömeg a közadós neje ellen kereseti jogot nem származtathat. (Curia 1888 május 24-én 8841/1887. sz. a.) A házasság megkötése után részben a nő, részben az utóbb csődbejutott közadós pénzén szerzett dolog a házasfelek közös tulajdonának tekintendő és pedig azon arányban, melyben mindegyik rész a szerzéshez járul. (1884 szept. 23. 790. sz.) VI. FEJEZET. A tömeg hitelezői. 47. §. I. Midőn a csőd a bérnegyed folyamán nyittatik meg, a közadős üzleti helyiségeért a csődnyitás napjától a bérnegyed végéig járó s a közadós által ki nem' fizetett bérösszeg tömegtartozás; amely a csődtörvény 47. §-a értelmében elégítendő ki, amelynek kielégítése tehát nem szorítkozik csupán azokra az ingókra, amelyekre a bérbeadónak az 1881: LX. t .-ez. 72. §-a értelmében törvényes zálogjoga van. — II. A tömeghitelezők, amennyiben törvényes lépéseiket a csődbíróság előtt emelhető panasz utján kívánják megtenni, ezt ott is megtehetik, de nincsenek elzárva attól, hogy követeléseiket a 170. §. értelmében a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróságnál érvényesithesék. A csődtörvény 22. §-a értelmében bérleti szerződéseknél a csőd megnyitásától aközadós helyébe a csődtömeg lép, minek következtében a bérlő jogai a csődtömeget illetvén meg, annak kötelesség is a tömeget terhelik. Nem áll meg az alperesnek az az érvelése, hogy a bérösszeg mái- a csődnyitást megelőzőleg esedékessé válván,, az a csődtörvény 48. §-ának 2. pontja értelmében tömegtartozásként nem éryenyesithető. Az emiitett szakasznak ide vonatkozó szövege szerint a tömeg tartozásai a közadós kétoldalú szerződéseiből eredő követelések, amennyiben ... a csődnyitás előtt keletkezett s a tö-