Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
310 Csődtörvény 46. §. seti tárgyakra nézve a részére megítélt póteskütől feltételéztetett, helyben volt ,hagyandó. (Curia 1895 szeptember 25-én 1038/1894. 1506/1895. és 91/1900 sz. a.) A közadós által üzlete folytatásához használt tárgyakat, a közadós neje akkor sem követelheti visza, ha bizonyítja, hogy azokat maga örökölte. A kir. Ítélőtábla: Ellenben a csődleltár 10. és 20., valamint a 36—59. tételei előtt felvett ingókat illetőleg meg kellett változtatni az elsőbiróság Ítéletét és a felperest keresetével ez ingók tekintetében elutasítani, mert a 10. tétel alatti lovak, valamint a 20. tétel alatti kocsira vonatkozóan a felperesnő M. O., S. K., D. D. J. és D. D. tanúval csak azt volt képes igazolni, hogy azokat ő vette, ellenben azt a döntő, a csődtörvénynek már idézett szakasza által megkívánt körülményt, hogy e tárgyakat nem a férje pénzén vásárolta, mivel sem igazolta, továbbá, mert a 36—59. tétel alatti tárgyak korcsmai felszerelést képezvén, ezen a férj üzletének folytatására szolgáló tárgyakat a felperesnő, a csődtörvény 46. §-ának 2-ik bekezdése értelmében vissza nem követelheti férjének csődtömegéből, habár M. O. S. és D. S. tanuknak a vallomása szerint a felperesnőre, nagyatyáról, illetve anyjáról szállottak is át. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1903 márczius 6-án 1558/1902. sz. a.) A készpénzbeli női hozomány csak a férjtől követelhető vissza. Az esetben tehát, midőn a férj valamely közkereseti társaságnak beltagja, a hozományát visszakövetelő nő, mint férjének magánhitelezője, csakis a K. T. 95- §-ában körülirt igényeket érvényesítheti, hozomány czimen azonban a társaság ellen követelési joggal nem bir. A hozománynak bejegyzése ily esetben csakis a férjnek magánvagyonára netán elrendelt csődben biztosítja a törvény szerinti elsőséget. (Curia 1884 szeptember 16-án 428. sz. a.) Felperes keresetét kifejezetten és kizárólag az 1881- évi XVII. t.-cz. 46. §-ára alapítja. Ez a törvény pedig nem arról intézkedik, hogy mely esetben van joga a csődtömegnek igényelni a közadós vagyonát, hanem csupán a közadós neje által a tömeg ellen emelhető viszakövetelési igényeket szabályozza. Abból tehát a felperesi keresetnek jogosultságát nem lehet megállapítani, hogy az idézett törvény a közadós nejének visszakövetélési jogát meghatározott esetekre korlátolja, mert a dolog természetéből következik, hogy ez a megszorítás csak oly vagyonra vonatkozik, a mely a férj vagyonától ténylegesen és láthatólag nem lett elkülönítve ős éppen azért a tömeghez leltároztatott: de
