Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 46. §. 309 A csődtörvény 46. §-ának a közös háztartásban élő feleség terhére megállapított szigorú intézkedése a közös háztartásban élő többi családtagokra ki nem terjeszthető, ezekre vonatkozólag a bizonyitott tulajdonszerzés esetében a tömeggondnok köteles az a kifogást bizonyítani, hogy a közadós pénzén szereztetett meg az igényelt tárgy. A Tcir. Ítélőtábla: Alperes nem tagadta felperesnek azt a kereseti állítását, hogy a. visszakövetelés tárgyát képező, az A) alatti csődleltár 1—38. tételei alatt összeirt ingóságok a felperes tulajdonát képező 319. számú házban leltároztattak, a miből folyólag ezek az ingóságok az ellenkezőnek bizonyításáig a felperes tulajdonának vélelmezendök. — Ez a vélelem tekinthető lerontottnak, a felperes által is beismert azzal a ténykörülménynyel, mely szerint felperes a csőd megnyitása idejében szüleivel, és igy apjával a közadóssal is közös háztartást folytatott, mert alperes nem tagadja felperesnek azt a perbeli állítását, hogy a közadós a 319. számú házat majdnem egy évvel a csőd megnyitását megelőzőleg ruházta át a leányára, a felperesre. Ezzel a vélelemmel és különösen az elsőbiróság ítéletének indokaiban megnevezett felperesi tanuk vallomásával bizonyitott azzal a ténynyel szemben, mely szerint az A) alatti csődleltárban összeirt ingóságokat, eltekintve a 9., 26., 27., 28. és 30. tételek alapjaiktól, a felperes szerezte, alperest terhelte annak bizonyítása, hogy azokat a felperes nem a saját, hanem a közadós pénzén ez utóbbi számára szerezte, stb. A m. Mr. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1900 január 17-én 1196/1900. sz. a.) A nő férje csődtömegéből a csődleltárba felvett mindazokat a tárgyakat tulajdonként visszakövetelheti, melyekre nézve a csődtörvény 46. §-a feltételeinek megfelelően bebizonyította, hogy a házasság megkötése előtt már birta, avagy a házasság megkötése után nem a közadós pénzén szerezte. Ennélfogva, miután a felperes a per rendén kihalgatott tanuknak vallomásai alapján az ő pótesküjével kiegészíthető részbizonyitékot szolgáltatott arra nézve, hogy a keresetében visszakövetelt és a csődleltárba felvett tárgyakat részben a házasság megkötése alkalmával atyjától kapta, részint az atyjától kapott pénzen szerezte és miután, miként a másodbiróság ítéletének megfelelő indokolásában kifejtette, az 1886 : VII. t.-cz. 21. §. rendelkezése a hozomány átvételének csupán okirattal való bizony ithatását szabályozza, ellenben nincs olyan tételes jogszabály, mely a hozomány átvételének bizonyításánál a közjegyzői okiraton kívül más bizonyítási eszköznek alkalmazhatását kizárná: a másodbiróságnak ítélete, mely szerint a felperesnek visszakövetelési igényeinek megállapítása a kere-