Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 45—46. §. 307 clelkezésére bocsátván, a kifogásult áruk csak megőrzés czéljából maradtak K. Adolf birtokában, ennélfogva helyesen mondotta ki az elsőbiróság, hogy felperes a csődhöz leltározott ingókat jogosan követelheti vissza, annyival inkább, mert az a körülmény, hogy felperes a rendelkezésre bocsátást visszatutasitotta, a jelen esetben nem döntő, mert felperes az által, hogy a most visszakövetelt ingók iránt már előzőleg igénykeresetet támasztott, mely perben a DJ alatt csatolt itélet szerint az igényelt festőáruk a birói zár alól fel is oldattak, a rendelkezésre bocsátást utólag kifejezetten elfogadta. Ezen tényállás mellett tehát alperes csődtömeg az ingók tulajdonára csak ugy tarthatna igényt, ha a maga részéről teljesíteni, vagyis a megfelelő vételárt megfizetni hajlandó volna, erre azonban alperes késznek nem nyilatkozott. (Csődtörvény 44. §.) (1899 február 15-én 16/899. sz. a.) A közadós nejének birlalatában talált ingók a tömeghez leltározandók nem lévén, az ennek daczára leltározott ingók visszakövetelése iránti perben a tömeggondnok köteles bizonyítani, hogy azok közadós tulajdonai. A m. Mr. Curia: Tekintve, hogy a visszakövetelési igény tárgyát képező tehenek és borjuk nem a közadós birlalatában találtattak, midőn azok a csődleltárba felvétettek; tekintve, hogy a leltározott állatokra vonatkozó marhajáriatokon a felperes neve volt mint tulajdonos bevezetve: ezekkel szemben az alperest terhelte annak a bizonyitása, hogy a leltározott állatok a közadósnak képezték tulajdonát. Minthogy azonban alperes ezen őt terhelő bizonyítási kötelezettségének daczára, a jelzett irányban egyáltalában mi bizonyítékot sem szolgáltatott, az pedig, hogy felperesnek férje, a közadós esküvel megerősített vagyonkimutatásában a szóban lévő állatokat mint sajátját tüntette ki, a felperes jogainak sérelmére döntő sulylyal nem birhat, mindezeknél fogva felperes keresetének feltétlenül helyet kellett volna adni. (1901 május 15-én 1538/1900. sz. a.) 46. §. Amikor a férj és feleség mint bérlőtársak tartanak bérben valamely birtokot, akkor a férj ellen nyitott csődben leltározott gazdasági felszerelések és gabonanemüek tekintetében a nő által támasztott viszszakövetelési igény tárgyában nem nyer alkalmazást a csődtörvény 46. §-ában a bizonyításnak a nőre nézve megállapított szigorított terhe(M. kir. Curia 508/1908. — 1908 deczember 29.) 20*