Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 45. §. 305 gondnokkal szemben a csődbírósághoz fordulni köteles nem volt. (Cs. T. 153. §-a.) Ez okból a felülvizsgálati kérelmet el kellett vetni. (Budapesti tábla 1899 május 18-án, II. G. 35., 1899. sz. a.) 45. §. Vevő a kereset tárgyát képezett árut eladónak kellő időben rendelkezésére bocsátván, a kifogásolt áruk csak megőrzés czéljából maradtak vevő birlalatában, ennélfogva eladó a csődhöz leltározott ingókat jogosan követelheti vissza. Alperes csődtömeg az ingók tulajdonára csak ugy tarthatna igényt, ha a maga részéről teljesíteni, vagyis a megfelelő vételárt megfizetni hajlandó volna. A kir. törvényszék: Felperes keresetében azt adja elő, hogy K. Adolf orosházai kereskedő az 1897. év elején 17 vég festőárut és 5 tuczat kötényt rendelt nála, ezek közül azonban a 17 vég festőárut megfelelőnek nem találta és felperesnek rendelkezésére bocsátotta. Időközben P. Dávid budapesti kereskedő a K. Adolf ellen vezetett végrehajtás alkalmával ezeket az árukat lefoglal tattá, a kir. járásbíróság azonban a felperes igénykeresete folytán azokat a birói zár alól feloldotta. Az ítélet jogerőre emelkedése előtt azonban K. Adolf csődbe jutott s a felperes által igényelt áruk is felvétettek a csődleltárba. Mindezek alapján kéri, hogy a csődleltár mondott tételei alatt összeirt ingókra a tulajdonjoga megállapittassék, ezek a csődleltárból töröltessenek és a csődtömeg a perköltség megfizetésére köteleztessék. Alperes tömeggondnok ezt a tényállást azzal a módosítással ismeri el, hogy felperes a rendelkezésre bocsátást nem fogadta el, hanem az áruk visszavételét megtagadta és ennélfogva kéri a keresetet elutasítani, azért, mert az igényelt ingók nem a felperes tulajdonát képezik. A királyi törvényszék eme kifogsok figyelembevétele nélkül a keresetnek helyt adott és felperes kereseti kérelméhez képest a visszakövetelt árukat a csődleltárból törölni rendelte, mert a közadós az által, hogy az elküldött árukat kifogásolta és az eladó rendelkezésére bocsátotta, lemondott arról a tulajdonjogról, a melyet a vételi ügylet folytán szerzett és a tulajdonjog a rendelkezési joggal együtt a felperesre mint eladóra visszaszállt. Eme jogszabály érvényesítését az sem gátolja, hogy felperes a rendelkezésre bocsátást el nem fogadta, mert a királyi törvényszék szerint az eladó a rendelkezésre bocsátásra nyilatkozni nem tartozik, annak jogi hatályára nézve tehát ez a felesleges nyilatkozat befolyással nem bir. Minthogy pedig felperes a rendelkezésre bocsátás által tulajdonjogát visszanyerte, a mennyiben a megszűnt vételi ügylet Csődtörvény IV. 20