Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtorvény 12. §. felfedezése esetében a csődtömeghez volna leltározandó- (1910. április 28-án, 1241. V. sz.) 41. Közadós ingóságaira végrehajtás el nem rendelhető, ha azokra a hitelezőt külön kielégítés meg nem illeti. Kassai T.: A kii'. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését annyiban, a xncnpyiben a kir. járásbíróság az 1903. Sp. I. 405/10. sz. végzéssel elrendelt végrehajtás folytatását az uj jogosított javára a közadós ellen, ennek ingóira általában, az elsőbiróság végzésében körülirt és jelzálogul szolgáló ingatlanaira pedig 28, helyesen 25 korona nyugta s engedményi bélyeg és 80 korona 70 fillér ujabid költség erejéig elrendelte, jogkövetkezményeivel együtt hatályon kivül helyezi. Indokok: A végrehajtás az uj jogositott javára a közadós ingóságaira nem volt elrendelhető mert a nevezett kérvényező ki nem mutatta, hogy akár őt, akár az engedményezőt a vb. ingóságaira külön kielégitési jog illetné (Csődtörv. 55—57. §§.), a végrehajtás ahpjául szolgáló Ítéletből és a vonatkozó periratokból pedig az is kétségtelen, hogy a végrehajtató követelése tömegtartozást nem képez (Csődtörv. 48. §.), következően az engedményest a vagyonbukott ingóságaira a csődtörv. 12. §-a értelmében végrehajtási jog nem illeti. Egyébként az engedményező 1903. Sp. I. 405. számú sommás keresetében kifejezetten ki is jelentette volt, hogy a közadóssal szemben csak a jelzálogul szolgáló ingatlanból kiván kielégitési. (1904 okt. 17. 3774.) 13. §. 42- Ha a hitelező a zálogjog előjegyzését még a csődkiütése előtt nyerte meg, a később kinyilt csőd az előjegyzés igazolását nem gátolhatja. Ha az előjegyzett követelés a csődeljárási felszámolás alkalmával mint nem kifogásolt valódinak ismertetett el, ezen megállapítás a követelés valódisága tekintetében is Ítéletet pótol. (Curia 1884 április 17-én 3955/1883 és 1589/1883. sz. a.) 43. Minthogy a csődtörvény 13. §-a értelmében a csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálogjognak a tömeghez tartozó dolgokra ^aí?y jogokra leendő érvényesítését a csődnyitás nem gátolja, a végrehajtásilag lefoglalt — bár a csődtömeghez leltározott — ingókat tehát a csődnyitás hatálya előtt a végrehajtási zálogjogot nyert hitelező az 1881: LX. t.-cz. szabályai szerint a csődnyitás hatályának kezdete után is követelésének kielégítése czéljából elárvereztetni jogosítva van, minthogy ekként az által, hogy a csődtömeghez leltározott ingóságokat a jászberényi királyi járásbíróság kiküldötte W. Karolina, M. és St.