Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

24 Csődtörvény 13. §. ezég, H. Ede és G. Karoly hitelezők, mint a közadós ellen a csődnyitás hatályának kezdete előtt az ingókra végrehajtási zálogjogot nyert végrehajtatok követelésének kielégítése czéljából a csődnyitás hatályának kezdete után elárverezte, büntetendő cselekmény, jelesül birói zártörés el nem követtetett és magában az, hogy az árverésen az ingók becsértéküknél kisebb árért adattak el, ez büntetendő cselekmény fennforgására való következtetésre szintén nem szolgálhat alapul. Minthogy a végrehajtási eljárás folyamán elárverezett ingóságokért befolyt vételárra nézve az intézkedés az 1881. évi LX. t.-cz. 18. §-a értelmében a végrehajtást foganatosító kir. járásbíróság, nem pedig a csődbíróság hatáskörébe tartozik és minthogy ezek szerint sem a büntetőbíróság megkeresésére, sem arra, hogy az elárverezett ingóságokért befolyt vételár az annak felosztására illetékes jászberényi kir. járásbíróság rendelkezése alól elvonassék, törvényes alap nincs; az elsőbiróság végzését meg kellett változtatni és ki kellett mondani, hogy a jelzett irányban intézkedés helyt nem foghat. Az elsőbiróságnak a felfolyamodás költségeiben marasztalása iránt előterjesztett kérelemnek nem lehetett helyt adni, mert az elsőbiróság részéről nyilvánvaló vétség fenn nem forog. (Curia 1893 szeptember 20-án 1210/1893. sz. a.) 44. A váltótörvény 106. és 108. §-ainak a zálog- és megtartási jogot tárgyazó intézkedései csőd esetében sem szenvednek változást, a kik tehát a megtartási jogot hatályosan gyakorolhatják, csőd esetében is a váltótörvényben meghatározott módon gyakorolhatják azt. A m. kir. Curia: A csődtörvény 57. §-a 4. pontjának az a rendelkezése, mely szerint azokat, a kiket a váltótörvény szerint bizonyos dolgokra zálog- vagy megtartási jog illet, ezekre a dolgokra az ingó zálog által biztositott hitelezőkkel egyenlő jogok illetik, és ugyanannak a törvénynek 13. §-a második kikezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett megtartási jognak a tömeghez tartozó dolgokra leendő érvényesitése végett a végrehajtás a csődnyitás után is elrendelhető és foganatosítható, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a váltótörvény 106. és 108. §-ainak a zálog- és megtartási jogot tárgyazó intézkedései csőd esetében sem szenvednek változást, hogy tehát azok, a kik megtartási jogot hatályosan gyakorolhatnak, ezekre nézve csőd esetében is a váltótörvény intézkedései szolgálnak irányadóul, vagy hogy a csődtörvény érintetlenül hagyta mindazokat a jogokat, melyeket a váltótörvény az egyes hitelezőknek bizonyos körülmények közt enged. Minthogy pedig a másodbiróság által e tekintetben felhozott helyes indokok szerint a keresetben tüzetesen megjelölt értékpapírok a csődnyitást megelőzően jutottak az alperes birlalatába; továbbá minthogy