Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

218 Csődtörvény 28. §. csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak annál is inkább ki kellett mondani: mert a fennálló anyagi jogszabályok szerint a házasság tartama alatt, a hitelezők hátrányára az egyik házastárs a másik házastárs ellen, a közszerzemény alapuló igényét a házastársak közös megegyezésével sem érvényesitheti és a terhek levonása előtt a házastársaknak közszerzeménye nem is lehet, ebben az esetben pedig az egyik házastárs ellen a csődeljárás elrendeltetvén, szerzeményi s igy közszerzeményi vagyonnak csakis az a vagyon tekinthető, a mely vagyon a csődhitelezők kielégítése után marad, erre a vagyonra pedig az alp.-nek igénye sértetlenül fennáll ezutánra is. (1900 decz. 13. G. 121.) Felperes az adott esetben azt tartozott volna bizonyítani, hogy a közadós által nejére (alperesre) a haszonbérbe adóval szemben kikötött összes kötelezettségekkel átruházott haszonbérleti szerződés oly annyira előnyös feltételek mellett és viszonyok közt volt megkötve, hogy eme szerződésből, ha a csődtömeg a haszonbérletet folytathatja, a csődhitelezőkre nézve biztos haszon háramlott volna, felperes azonban e tekintetben mi bizonyítékot sem szolgáltatott, mert egymagában az a körülmény, hogy a haszonbéri szerződések haszon reményében köttetnek, a haszonbéri szerződésnek biztos haszonnal járó voltát épen nem állapítja meg. Ezek szerint bizonyitatlan lévén az a lényeges körülmény, hogy a megtámadott átruházás által a csődhitelezők megkárosittattak légyen, felperes keresetével elutasítandó volt. A perköltség azért kölcsönösen megszüntetendő, mert tömeggondnok, tekintettel a közadós és alperes közötti házastársi viszonyra, a csődhitelezők érdekében jóhiszemüleg járt el a per megindításánál. (Curia 1889 október 17-én 3979/1889 sz. a.) A esődtörvényen alapuló megtámadási jognak és a szerződés magánjogi érvénytelenségének együttes érvényesítése és elbírálása ellen nincs törvényes akadály. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, a keresetet csak azért, mert mint a csődtörvény I. részének III. fejezetére alapított megtámadási kereset elévült, elutasithatónak nem találja és utasítja az eljáró törvényszéket, hogy a szerződés érvénytelensége tárgyában hozzon uj határozatot. Indokok: Felp. keresetében azt is előadta ugyan, hogy az A) alatti szerződés a csődtörvény 28. §-a értelmében megtámadható, aminthogy ezen a czimen meg is támadta; de azt is előadta, hogy a szerződés élő személy után várható örökségnek örökösödésére törvény szerint nem hivatott személynek való eladását tárgyazván, a magánjog szabályai szerint érvénytelen és még azt is