Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 29. §. 210 előadta, hogy a szerződés kelte a valóságtól eltér, amennyiben valójában a csőd elrendelése után, tehát oly időben jött létre, amikor a közadós a csődtömeghez tartozó vagyon felett a csődtörvény 3. §-a értelmében rendelkezés jogával nem bir. Másrészt alp. hivatkozott ugyan a csődtörvény 37. §-ára és vitatta, hogy a tömeggondnoknak a csődtörvényen alapuló megtámadási joga elévült; de nem tett perjogi szabályokra alapitott kifogást az ellen, hogy a szerződésnek a közönséges magánjog szabályai szerinti érvénytelensége, esetleg a szerződés keltének szinlelt volta miatt a csődtörvényre alapitott hatálytalansága iránti kereseti kérelem egyidejűleg elbiráltassék, hanem maga is ezeknek a kérdéseknek érdemleges tárgyalásába bocsátkozott. De ettől eltekintve sem forog fenn törvényes akadály az ily jogczimeknek együttes érvényesitése ellen. A kereset tehát nem lévén pusztán megtámadási kereset, nem forog fenn sem perjogi, sem anyagi jogon alapuló akadály az ellen, hogy a szerződésnek a tömeggondnok által vitatott érvénytelensége és esetleg hatálytalansága egyidejűleg elbiráltassék, habár az alsóbiróságok által felhozott, illetve felhivott indokok szerint kétségtelen, hogy a csődtörvény I. részének III. fejezetére alapitott megtámadás joga elévült. (1907 máj. 22. 25. sz.) V. ö.: C. 8674/88; 76/90; 1. a 32. §-nál. 29. §. Pusztán a fizetések megszüntetésének tudta mellett létrejött jogiselekmények sikerrel csakis akkor támadhatók meg, ha a 27. §-ban meghatározott 6 havi időn belül történtek, a miből következik, hogy ahhoz, hogy valamely jogcselekmény a csődtörvény 29. §-a szerint, időre való tekintet nélkül, megtámadható legyen, nem elégséges a kárositási szándékra a fizetések megszüntetéséből vont általános követekeztetés, hanem concrét tények bizonyitandók, a melyekből a kárositási szándék megállapítható. A Mr. Ítélőtábla: Az A. és B. alatti okiratokban foglalt megtámadott két rendbeli engedmény 1890 július 22-én, illetve 1890 október 19-én jött létre, a csőd pedig ifj. P. I. ellen 1892 június 25-én nyittatott meg. A megtámadott jogcselekmények tehát a csődnyiíást megelőzően 1 év 11 hónappal, illetve 1 év 8 hónappal keletkeztek és igy kivül esnek azon az időn, a mely alatt keletkezett jogcselekmények a Cs. T. 27. §-a alapján megtámadhatók. A Cs. T. 28. §. 2. és 3. pontjában meghatározott viszony pedig a közadós és az alperes között fenn nem forogván, a megtámadás e pontok alá sem vonható. A kereset tehát csakis a 28. §. 1. pontjára, vagy a 29. §-ára lehet alapitott. Ezekben az esetekben a