Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 217 megtámadtatott és megtámadhatónak találtatott. (Curia 1898 november 8-án 3757/1898. sz. a.) Megtámadható a közadós azon jogcselekménye, hogy a közszerzemény egy részét a házasság tartama alatt nejének kiadta. Bébreczeni T.: A felebbezési bíróság ítéletében, itt is irányadó tényállásként, azt állapította meg, hogy a közadós J. L. és neje: az alp., a h.-i. 819. számú telek jegyzőkönyvben A + 1. sorszám alatt felvett azt az ingatlant, a melyre vonatkozóan a tulajdonjog fele részben a közadós, másik fele részben pedig az alp. javára kebeleztetett be, a házasság tartama alatt közösen szerzett pénzből vásárolták; az a pénz tehát, a melyet az alp. javára irt felerész ingatlan vételáraként az eladónak a közadós és az alp. kifizettek, a házasság tartama alatt szerzett közös tulajdont és közös szerzeményt képezett; miből folyói a g a közadósnak az a cselekménye, hogy a házasság tartama alatt közösen szerzett pénzből vásárolt ingatlan fele részét az alp.-nek kizárólagos tulajdonul átengedte s beleegyezését adta arra, hogy a tulajdonjog erre a felerész ingatlanra kizárólag az alp. javára kebeleztessék be, jogilag ugy tekintendő, hogy a közadós a közszerzemény egy részét a házasság tartama alatt a nejének kiadta, a közszerzemény egy részét a házastárs külön szabad vagyonának kinyilvánította. Minthogy pedig a közadós férjnek az a jogcselekménye, a melylyel a kezelése alá került női javakat, tehát a közszerzeményi javakat is a házasság tartama alatt biztosítja és kiadja, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan, a közadósnak ez a cselekménye az 1881: XVII. t.-cz. 28. §-ának 3. pontjában foglalt jogszabály szerint, a mennyiben az a csődnyitást megelőzőleg két éven belől keletkezett és a javaknak kiadása nem törv., vagy a két évi határidő előtt keletkezett szerződéses kötelezettség alapján történt, megtámadható; minthogy ez a jogcselekmény az 1897. évi nov. hó 19-ik napján történt vásárláskor, tehát a csődeljárásnak az 1899. évi máj. hó 13-ik napján történt elrendelését megelőzően két éven belől történt; minthogy a felebbezési biróság tényállásként nem állapította meg azt, hogy a kérdéses ingatlanra vonatkozó tulajdonjogbekebelezés a csődnyitást megelőző két éven belül létrejött szerződéses kötelezettség alapján történt, olyan törvény pedig nincs, a mely a közszerzeménynek a házasság tartama alatt való kiadását elrendelné; kétségtelen az, hogy a felebbezési biróság az 1881: XVII. t.-cz. 28. §-ának 3. pontjában foglalt anyagi jogszabályokat isértette meg azzal, hogy a közadósnak az emiitett jogcselekményét lai csődhitelezőkkel szemben hatályosnak mondotta ki, a miért is a felp.-nek az anyagi jogszabályok megsértésére alapított felülvizsgálati kérelme folytán, mind a két alsóbiróság ítéletét meg kellett változtatni és a közadósnak az emiitett jogcselekményét, a