Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 9. §. 15 tartozásnak, holott a közadósnak a csődnyitás eiött keletkezett tartozása nem tömegtartozás s azzá amiatt sem válik, hogy a tömeggondnok a perbe belépett, hanem a peres követelés azután is megtartja eredeti jellegét. (B. k. T. 1909 június 28-án 9279. sz. a.) A Cs. T. 9. §-ának 3. bekezdése rendelkezése szerint, ha a tömeggondnok a közadós által folyamatba tett pernek folytatásától eláll, a felmerült perköltségek a csődtömeget mint tömegtartozás nem terhelik. Ebből következik, hogy amennyiben — mint a fennforgó esetben — a csődtömeggondnok a már megkezdett pert folytatja, a közadós eddigi cselekményeit magáévá tevén ennek következményeit is viselni tartozik, elutasítás esetén tehát a perköltségben elmarasztalandó. Budapesti Tábla 1899 deczember ,í. I. G. 276. sz. 24. Ha a tömeggonduok a közadós ellen bejelentés alá nem eső követelés iránt a csőd megnyitása előtt folyamatba tett pert folytatja s a közadós eddigi cselekményeit magáévá teszi, a csőd megnyitása előtt felmerült költséget is a csődtömeg viseli. (Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1909 november hó 2. G- 1909/442. sz. a.) 25. A Cst. 9. és 10. §-ának egybevetéséből kitiinölcg a esődnyitás lőtt elsöbiróságilag érdemi határozattal eldöntött perek ngy a birói illetékesség, mint a közadősnak, következőleg a csődnyitás előtt ezzel jogilag egy személynek tekintett örökösének perbeli nyilatkozataira nézve azon állapotban mennek át a tömegre, melyben ezek a csődnyiíás idejekor voltak. Ebből pedig jogszerűen az következik, hogy a közadósnak vagy örökösének ezekben a perekben az elsőbirósági eljárásban tett beismerését a tömeggondnok csak annyiban vonhatja vissza, amennyiben azok csalárdul vagy a hitelezők jogainak kijátszására irányzottan tétettek. (0. 1908 jan. 17. I. G. 447/907. sz.) 26. A csődtömeg pereiben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a közadós csak kivételesen kínálható meg a főesküvel és pedig akkor, ha nem forog fenn alapos aggály arra nézve, hogy a közadós a főeskü le nem tétele által a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja. (C. 1908 október 7. 192. sz.) 27. Ha a közadós még a csőd előtt beadott váltókeresetre hozott sommás végzés ellen kifogást adott be és a hitelező ennek folytán biztosítási végrehajtást vezetett ellene, akkor az utóbb, habár a beadott kifogások tárgyalása előtt nyitott csőd esetében ez a hitelező már nem tartozik követelését újból bejelenteni s ebben az esetben a folyamatban