Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
16 Csődtörvény 9. §. levő perre a esődtörvény 9. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazandó. (C. 1907 szeptember 19. 1080/906. sz.) 28. A sommás végzés jogerőre emelkedése után is van helye uj határidő kitűzésének . Bár a törvény a „záros határnapok" értelmét közelebbről meg nem határozza, a hatályban levő perrendnek megfelelően azoknak fogalma alá kétségkívül a perirat beadási és a jogorvoslati határidők sorolandók és nem foghat helyt azon megszorító magyarázat, mely szerint az érintett „záros határnapok" alatt egyedül a megjelenési határnapok volnának értendők, a mennyiben a „záros határnapok" fogalma már magában több napra terjedő határidőt tételez fel; tekintve, hogy az 1883 deczember 21-én kelt sommás végzés ellen a kifogások beadhatására szolgáló törvényes határidőnek lejárata a csőd rendelését csak kevés idővel előzte meg: mindezeknél fogva az eljáró biróság azon intézkedését, mely szerint jelen esetben a csődtömeggondnok kérelmére 1884. évi január hó 11-én 105. szám alatt hozott végzésével a sommás végzés elleni kifogások beadására a esődnyitásig már lejárt 3 napi határidő helyett uj határidőt tűzött ki, a törvényben gyökerezenek elismerni s felperesnek ide vonatkozó panaszát elvetni kellett. (Curia 1885 június- 24-én 557/1885. sz. a.) 29. A 18071/1887. sz. sommás végzés a dr. M. K. elleni csőd nyitása előtt már jogerőre emelkedett. Mert bár az 1881. évi XVII. t.-ez. 8. §-a nem is szabja meg a véghatáridőt, melyen belül a tömeggondnok a közadós ellen bejelentés alá nem eső követelés iránt indított perekben a csődnyitásig már lejárt határnapok helyett uj határnapok kitűzését kérheti, de a Cs. T. idézett szakaszának a törvény egyéb intézkedéseivel való összevetéséből kitűnik, hogy jogerejü Ítélet, vagy ezzel egy tekintet alá eső birói határozatok az 1881. évi XVII. t.-cz. 9- §\a alapján már nem helyezhetők hatályon kívül. Ugyanis az 1881. évi XVII. t.-ezikknek a csődnyitás előtt beperesiteít, bejelentés alá eső követelésekre vonatkozó 10., 134. és 145. §-aiban határozottan kifejezésre jutott az az elv, hogy a csődnyitás előtt már jogérvényesen megitélt követelések csak a jogérvényes birói határozat után felmerült ténykörülmények alapján tehetők kérdésesekké, mig a jogérvényes határozat előtt felmerült ténykörülmények alapján ily követelések esetleg csak az 1881. évi XVII. t-cz. III. fejezetében szabályozott uton támadhatók meg. Ezt a jogelvet az 1881. évi XVII. t.-cz. 9. §-ában szabályozott rokonesetekre alkalmazva, megállapítandó: hogy a bejelentés alá nem esó követelésekre vonatkozólag is a követelés megítélésének jogerőre emelkedési időpontja képezi azt a véghatárvonalat, melyen tul a
