Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 207 a 2000 K vételárban a közadósnak megfelelő ellenértéket szolgál­tatván, a csődhitelezők ezen ügylet által meg nem károsittattak. Nem bir befolyással az alperes által megvett házrészre kikötött la­kásjog által eme házrészre vonatkozóan megállapított értékcsökke­nésre nézve az a körülmény, hogy a közadós részére a lakásjog ezen ház másik fele részére nézve is biztositva volt és hogy a köz­adós részére kikötött ez a jog, mint személyes szolgalom a csődtö­meg javára vagyoni értékkel nem bir, mert a lakásjog kikötése által alperes vevő a megszerzett tulajdonjogának szabad gyakor­léséban korlátoztatván, vagyoni hátrányt is szenved és mert ezen vételügylet megtámadhatása szempontjából csakis az ennek tár­gyát képező ingatlannak az ügylet megkötése idején birt forgalmi értéke és nem az az érték vehető figyelembe, amely az utóbb bekö­vetkezett csőd folytán változott viszonyok következtében beállott. (Guria 1905 márczius 23. 3826—1904. sz. a.) A színleges érték kérdésében csődjogi szempontból az a döntő, hogy a közadós akkor, a mikor az állítólagos ellenértéket kapta, tudta^ hogy az teljesen értéktelen. A kir. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik — a benne felhozott annak az indoknak mellőzésével, hogy felperes ki sem mutatta, hogy a közadós, mint jótálló által teljesített fizetés mily részben maradt fedezetlenül, az elsőbiróság ítéletéből átvett és egyéb indokain felül még azért, mert a perben oly adat alapján megállapíthatónak az, hogy abban az időben, amikor közadós a K. F. és neje helyett a 4793 K 33 fillér összeget lefizette, amikor a keresethez A) a. csatolt biztosítási okiratban körülirt kötelezettsé­get elvállalta és ellenértékül a nevezettek által 23.300 koronáról ki­állított váltókat átvette, K. F. és nejének vagyoni állapota — köz­adós előtt is tudva — olyan volt, hogy ezen váltóbeli összeg rajtuk behajtható nem lesz, továbbá mert ez a körülmény, hogy utóbb be­állott körülmények és különösen K. F. elhalálozása folytán a váltó­beli összeg egy részének behajtása kétségessé vált, a közadósnak szóban forgó ügyletét visszteher nélkül kötötté nem teszi, — végre mert nincs adat annak megállapítására sem, hogy közadós ezen jogügyletet a hitelezőt megkárosító szándékkal kötötte meg. (1905 szeptember 20. 6711/1905. sz. a.) A csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján csakis a közadós által kö­tött szerződések lévén hatálytalaníthatok, eme törvényhely rendelke­zése alá nem vonhatók az olyan jogcselekvények, a melyek által vala­mely hitelező követelésére nézve biztosítást szerzett. (Curia 1903 május 27-én 1536/1903. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents