Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

208 Csődtörvény 28. §. A végrehajtás utján szerzett zálogjog a csődtörvény 2S. §-ának 2. pontja alapján meg nem támadható. A kir. törvényszék: Azt, hogy a megtámadás tárgyává tett szerződésnek megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak, a tömeggondnok, ki megtámadási jogát erre alapitotta, tartozik bizonyítani. Az alperes által végrehajtás utján szerzett zálogjog és a nyert kielégítésnek hatályossága vagy hatálytalansága a Cs. T. 28. §-ának 2. pontja alapján nem tehető függővé a jelen perben attól, hogy alperes nyujtott-e kellő bizonyitékot arra, hogy a váltóra ellenértéket adott; mert a váltóval szemben felperest terheli annak a bizonyitása, hogy a közadós a váltóra értéket nem kapott. Minthogy pedig ezt felperes nem bizonyitotta, egymagában abból, hogy a biztosítás a hitelezőnek nem a váltóügylet létrejöttekor lett adva, hanem azt a hitelező utóbb végrehajtás utján szerezte, a hitelezők megkárositása nem következtethető; mert a Cs. T. 28. §-a 2. pontjának helyes értelmezése szerint a megkárositásnak az ügylet megkötésében kell állnia. A csődhitelezőknek az ügylet megkötése által való megkárositása azonban csak akkor forog fenn, ha az ügylet megkötése idején és közvetlenül az ügylet által a hitelezők megkárosittatnának, a jelen esetben tehát, ha a váltóért alperes a közadósnak ellenértéket nem adott volna s ekként a váltó értéke a közadósnak a csődhitelezők kielégítésére szolgáló vagyonából minden ellenérték nélkül elvonatnék. Oly esetben tehát, ha a közadós a hitelező által utóbb szerzett zálogjog egyenértékét megkapta, a zálogjog megszerzésének ténye s az ennek folytán nyert kielégités a Gs. T. 28. §-ának 2. pontja alapján meg nem támadható. De nem támadható meg alperesnek a zálogjog szerzésére és a követelés kielégítésére vonatkozó jogcselekménye a Gs. T. 27. §-ának 1. pontja és a 29. §. alapján sem, mert a csődnyitási kérvény beadása az ügylet hatálytalanságát egyéb előfeltételek mellett csak akkor eredményezi, ha a csődnyitási kérvény folytán a csőd tényleg megnyittatott: az 0. J. ellen 1900 júliusban beadott, de viszszavont csődnyitási kérvény tehát jogilag olyannak tekintendő, minta az be sem adatott volna; mert továbbá a Gs. T. 29. §-a csak az esetben nyerhet alkalmazást, ha a hitelező csalárd módon és azzal a czéltudatos szándékkal, hogy a hitelezőket megkárosítsa, jogcselekményt végez, alperesnek a csődhitelezők megkárosítására irányuló szándékára nézve azonban a perben adat fel nem merült. A kir. ítélőtábla: Felperes tömeggondnok keresetében azt kérte, hogy a szegedi törvényszék mint váltóbiróságnak 12.014. 1900. szám alatt végrehajtást rendelő végzése alapján O. J. közadós ellenében alperes javára 6000 K tőke s járulékai erejéig 1900 június 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás a közadós csődhitelezőivel szemben hatályon kivül helyeztessék és alperes az emli-