Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
IHO Csődtörvény 27. §. napon belül szerzett biztosítás csak ugy és akkor nem eshetik a Gs. T. 27. §-a 3. pontjának rendelkezése alá, ha a hitelezőnek a biztosítás követelhetéséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy az anyagi jogi törvény rendelkezésén alapszik és hogy ilyen hitelezői jognak a végrehajtási törvény alaki jogot tartalmazó szabályai szerint szerzett biztosítás nem tekinthető. Minthogy pedig nem vitás, hogy alperes a megtámadott zálogjogot a. közadós ingatlanaira kielégítési végrehajtást rendelő végzés alapján szerezte, oly tényeket pedig fel sem hozott, melyekből jogszerű következtetés volna vonható arra, hogy neki a jogcselekmény idejekor az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt: a megtámadott zálogjog a csődhitelezők irányában a Cs. T. 27. §-a 3. pontja alapján is hatálytalan. (1903. évi május 28-án 1020/1902. sz. a.) A közadós iránt vezetett végrehajtási foglalás is megtámadható a csődtörvény 27. §-a alapján, mert a megtámadhatóság szempontjáhól a kincstár és a magánhitelező és a magánkövetelés és adótartozás között különbség nincs. A kir. ítélőtábla: A törvény az egyes személy és erkölcsi testület mint hitelező s a magánkövetelés és adótartozás között a megtámadhatóság szempontjából jogi különbséget fel nem állítván, alperesnek kellett volna oly tényeket bizonyítani, melyekkel meg lenne állapitható, hogy vb. K. E. fizetéseinek megszüntetéséről, és az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomással nem bírt; ily tényeket pedig fel nem hozott, annál kevésbbé bizonyított, de nem is bizonyíthatott, mert az a körülmény, hogy közadós V. E. kereskedő 1899 június 10-én ismeretlen helyre távozott, a fizetések megszüntetését fizetés helyett a végrehajtások foganatosításának tűrése is; alperes tehát, s illetve egy személynek tekintendő képviselője, ha előbb nem is, legkésőbb a végrehajtás foganatosításakor tudomást szerzett arról, hogy közadós fizetéseit megszüntette, a közadós jogcselekményét pedig az állandó bírói joggyakorlat értelmében e végrehajtási jogcselekmény helyettesíti. A hitelezőket, hogy közadós végrehajtások által megtámadva maga ellen a csőd megnyitását nem kérte, hanem a végrehajtások foganatosítását, s az által vagyonának többi hitelezői elől való elutasítását tűrte. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1902 november 14-én 6848/1902. sz. a.) A közadós ellen a kritikus időben szerzett zálogjog akkor is megtámadható, ha a megterhelt ingatlan a csőd előtt eladatott és ennek az