Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtorvény 27. |. 173 Nyitra vármegye árvaszékének 1895. évi január 31-én kelt hagyatékátadó végzése szerint az 1894-ik évben elhalt F. Gy. czége alatt folytatott üvegkereskedés fele részben az örökhagyó özvegyét F. F.-t illeti meg, fele részben pedig az özvegyi joggal terhelten F. Gy. kiskorú gyermekeire örökösödés czimén szállott át és azt a kereskedést F. F. a férjének elhalálozása óta részben mint kiskorú gyermekeinek törvényes és természetes gyámja vezette. Amennyiben tehát a csőd F. Gy. czég ellen elrendeltetett, ez az elrendelés a czégnek összes vagyonára vonatkozik, melynek egy részét a F. F. tulajdonához tartozó vagyon képezi, a megtámadhatásnak pedig útjában nem áll az a körülmény, hogy F. F. vagyona a tömegbe leltározva nincs, mert a tömeggondnok annak a tömegbe bevonását pótlóan kérelmezheti. Minthogy pedig a megtámadott végrehajtások 1901 szeptember 7-én, vagyis a csődnek F. Gy. czég ellen 1901. évi augusztus 26-án történt megnyitása után foganatosíttattak, joghatálylyal nem birnak, a végrehajtásokat F. Gy. czég cscdbitelezőivel szemben hatálytalanoknak kimondani kellett. (1905 szeptember 20. 7081/1904. sz. a.) A városnak pénztárosa vagyonán az ez által elsikkasztott összeg erejéig törvényes zálogjoga nem lévén, az 1881: LX. t.-cz. 227. §-a alapján nyert biztositási végrehajtási zálogjog a csődtörvény 27. §-nak 3. pontja és az 56. számú curiai teljes ülési döntvény értelmében megtámadható. (Curia 1906 május 15. 8742/905. sz., a IV. polg. tanács 5. sz. elr^Jaatározata.) Aiörvényes zálogjogban már biztositást nyert bérkövetelésnek végrehajtás utjáni biztosítása a csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján sikeresen meg nem támadható. (M. kir. Curia 732/1909. — 1910. január 18.) A kereskedő az ellene vezetett kielégitési végrehajtás folytán fizetéseit megszüntettnek lévén tekintendő, az ezután ellene vezetett biztositási végrehajtás elkerülése végett birói letétbe helyezett marasztalási összegben a hitelező oly biztositást nyert, melyhez akkor neki még joga nem volt és igy az a csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján sikeresen megtámadható. A kir. Curia: ítéletének vonatkozó része szerint helyesen állapította meg a másodbiróság azt, hogy az alperesnek akkor, amikor közadós az 1150 koronát a birói kiküldött kezéhez biztositékul lefizette, a közadós fizetéseit már megszüntette. Minthogy pedig a közadósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett azok a jogcselekvéDyei, mely által valamelyik hitelezőjének oly biztositást ad, melyhez annak általában vagy akkor még joga nem volt, a