Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

174 Csődtörvény 27. §. csődtörvény 27. §-ának 3. pontja szerint sikeresen megtámadhatók, ha csak a hitelező oly tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekvény idejekor a fizetések megszüntetéséről tudomása nem volt, továbbá, minthogy alperesnek biztositás követelhetéséhez való igénye nem alapul a fizetések megszüntetése előtt keletkezett szerződésen vagy anyagi jogi törvény rendelkezésein, amennyiben a biztositás adását a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai alapján eszközölte ki; és minthogy alperes oly tényeket, melyekből jogszerűen következtethető lenne, hogy neki a biztosíték adásának és elfogadásának idejekor a közadós fizetési megszüntetéséről tudomása nem volt, — nemcsak nem igazolt, sőt ellenkezőleg abból a körülményből, hogy követelésének kimutatott veszélyeztetése miatt kérte és nyerte közadós ellen a biztositási végrehajtást, jogszerűen az állapitható meg, hogy alperes saját érdekei veszélyeztetésének fenforgását látta s igy az idézett törvénypont alkalmazására épen ezzel a magatartásával nyújtott alapot: ezeknél fogva a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét az itt felhozott okokból helyben hagyni kellett. (1905 novemb. 2. 6544/1904. sz. a.) A végrehajtási törvény 224. §-a, vagyis kizárólag az alaki jog rendelkezése alapján a sominásvégzési összeg letétbehelyezésének elmulasztása folytán szerzett biztositás nem vonható azon biztositás fogalma alá, melyet a hitelező a 15 napi válságos határidőben a többi hitelezőre való tekintet nélkül megszerezhet. ML \ Tekintve, hogy alperes a megtámadott biztosítást nenPraiamely a válságos idő előtt keletkezett szerződés, vagy anyagi jogi törvény rendelkezése alapján, hanem pusztán azon az alapon, hogy a közadós az alperes által ellene benyújtott váltókeresetre hozott sommás végzés ellen kifogásokkal élt, a végrehajtási törvény 224. §. intézkedése értelmében, vagyis kizárólag csakis az alaki jog rendelkezése alapján szerezte meg, az ilyen, vagyis tisztán a végrehajtási törvény, mint alaki jog alapján kieszközölt biztosításra nézve azonban a birói gyakorlat megállapította, hogy ez nem vonható azon biztositás fogalma alá, melyet a hitelező a csődtörvény 27. §. 3-ik pontjában megállapított válságos időben a többi hitelezőre való minden tekintet nélkül megszerzhet, tekintve, hogy a csődtörvény 27. §. 3-ik pontja rendelkezése értelmében az ilyen biztositás, amennyiben az a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett jogcselekményeken alapul, a csődhitelezőkkel szemben csak abban az esetben nem hatálytalanítható, ha a hitelező oly tényeket bizonyít, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekmény idejekor közadósnak a hitelezőket megkárosító szándékáról