Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
170 Csődtörvény 27. §. támasztott jelen megtámadási kereset, az alapfoglalás által szerzett zálogjog hatálytalannak nyilvánításával, jog szerint még tárgytalanná nem válván, a kereset főtárgyára nézve az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni és azt a bíróságot a kereset érdemi megbirálására utasítani kellett. (Curia 1897 jun. 11-én 1904/1897. sz. a.) Megtámadható a közadós ingatlanaira bekebelezett zálogjogra szerzett alzálogjog is. Balassagyarmati tsz.: Felp. keresetének elsőrendű alp.-sel szemben helyt ad, másod- és harmadrendű alp.-ekkel szemben felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: Elsőrendű alp. ügygondnoka nem tagadta, hogy S. M. 190G. évi február hó 3-án már fizetését beszüntette, de azt állította, hogy S. M.-né, ki közadós neje, erről a hatálytalaníttatni kért zálogjog megszerzése idejében tudomással nem bírt Tekintve azonban, hogy azon vélelemmel szemben, hoery n férjével együtt élő nő rendszerint a férjét érdeklő ügyekről tudomással bir, elsőrendű alp.-t terhelte annak bizonyítása, hogy S. M.-nénak a zálogjog megszerzése idejében nem lett volna tudomása arról, hogy férje fizetéseit megszüntette, tényként meg keiiett állapítani, hogy nevezettnek ezen körülményről a fenti időpontban már tudomása volt. Minthogy pedig a Gst. 27. §-ának 2. pontja alapján megtámadhatók a közadósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekményei, melyek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítés vagy biztosítás elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása volt, felp. keresetének elsőrendű alp.-sel szemben helyt adni kellett. FelD.-t másod- és harmadrendű alp.-ekkel szemben keresetével azért kellett elutasítani, mert felp.-nek ezen alp.-ekkel szemben kereshetőségi joga nincs. Ugyanis a Gst. 27. és 28. §§-ai értelmében a csődeljárásban csak a közadósnak valamely jogcselekménye támadható meg, de sem ezen szakaszok, sem más törvény nem ád a tömeggondnoknak jogot arra, hogy a közadós nejének, tehát csőd alatt nem álló harmadik személy valamely jogcselekményét támadja meg a csődhitelezők érdekében; már pedig kétségtelen, hogy nem a közadós, hanem közadós neje jogcselekményéről volt szó, midőn másod- és harmadrendű alp.-ek az ellen alzálogjogot szereztek. Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletének elsőrendű alp.-re vonatkozó részét, felebbezés hiányában nem érinti; felebbezett egyéb részét megváltoztatja, felp.-nek kereshetőségi jogát másod- és harmadrendű alp.-ekkel szemben megállapítja. Indokok: Téves az elsőbiróságnak az a döntése, hogy mivel