Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 167 Ebből pedig következik, hogy válságos időn belül szerzett biztosítás csak akkor nem esik a Cs. T. 27. §. 3. pontjának rendelkezése alá, ha a hitelezőnek a biztositáshoz való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen vagy az anyagjogi törvény rendelkezésein alapszik; ilyen hitelezői jognak azonban nem tekinthető az, amidőn, miként az a fenforgó esetben történt, a hitelező a telekkvi rendelet pusztán alaki jogot tartalmazó szabályai értelmében a lejárt követelésre nézve a zálogjogi előjegyzést egyszerűen kieszközli, továbbá mert annak a követelménynek, hogy a másodbiróság a megtámadás tárgyává tett biztosítást a Cs. T. 27. §. 3. pontja alapján birálta el, nem szolgálhatott akadályul az, hogy felperes megtámadási keresetét a hivatkozott szakasz rendelkezésére nem alapította. Annak eldöntése ugyanis, hogy a perben előterjesztett adatok és bizonyítékok nyujtanak-e alapot a megtámadáshoz, a bíróság feladata és így a bíróság e tekintetben a felek előadásához kötve nem lévén, a felebbezés vonatkozó panaszpontja is alaptalan. (1904. évi szeptember 7. 4549/1904. p. sz. a.) V. ö. 6342/905., 3590/900. A követelés lejárta a hitelezőnek csak ahhoz ad jogot, hogy követelésének kielégítését követelhesse, de nem ahhoz, hogy külön biztosítást igényelhessen vagy szerezhessen, a miért is, mert a telekkönyvi előjegyzéssel kieszközölt biztosítás az adós által adott biztosítással azonos tekintet alá esvén, ép ugy mint a végrehajtási eljárás, a közadós jogcselekményét helyettesíti, s megtámadható. (Curia 1905 november 8. 1110/1904. sz. a.) * Magában véve az a körülmény, hogy a hitelező a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai szerint azon helyzetben volt, hogy követelésére biztosítást szerezhessen, nem állapit meg biztosítás követelhetésére való oly anyagi jogi igényt, mely a csődtörvény 27. §. 3. pontja alkalmazását kizárná. (Curia 1905 április 12. 1446/1904. sz. a.) A Tégrehajtást elrendelő végzés alapján foganatosított zálogjogi előjegyzés vagy bekebelezés megtámadható a nélkül, hogy a végrehajtás elrendelése megtámadtatnék. Debreczeni T.: Az 1881. évi LX. t.-cz. 230. szakaszának első bekezdése szerint, a biztosítási végrehajtás ingatlanokra, a zálogjog előjegyzése által, a kielégítési végrehajtás pedig az 1881. évi LX. t.-cz. 136. §-ának utolsó bekezdése szerint, a végrehajtási zálogjog bekebelezése, az előjegyzett zálogjog igazolásának bejegyzése, illetve a végrehajtási jog feljegyzése által foganatosittatik, miből folyólag kétségtelen az, hogy a biztosítási, illetve kielégítési