Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

166 Csődtörvény 27. §. §-nak 2. pontjára alapított megtámadásnál nem az a döntő, hogy a hitelezőnek a biztosításhoz való joga mikor keletkezett, hanem az, hogy a biztosítást tényleg mikor szerezte meg. (Guria 1904 márczius 16. 476.) azonos 2532/902. A csődtörvény beadása előtti 15 napon belül szerzett zálogjog megtámadható akkor is, ha a csődnyitástól számitott hat hónap előtt szereztetett is meg a jog a zálogjog bejegyeztetésére. (M. kir. Curia 80— 1910. — 1910. febr. 9.) A megtámadhatóság szempontjából nem a végrehajtás elrendelőinek, hanem a foganatositásának időpontja döntő. C: A megtámadott végrehajtási jogcselekményt a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kellett kimondani azért, mert a megtámadott végrehajtási jogcselekmény 1896 márcz. 29-én foganatosíttatván a közadós ellen pedig a csődnyitási kérvény 1896 márcz. 30-án adatván be, ez a jogcselekmény a Cs. T. 27. §-ának 3. p. alapján hatálytalan, mert az alp.-nek a foganatosított kielégítési végrehajtás utján szerzett biztosításhoz ekkor még joga nem volt, mivel a Curia 56. sz. polg. döntvénye értelmében a Cs. T. 27. §. 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos határidő alatt szerzett biztosítás csak ugy és akkor nem eshetik ezen törvénypont rendelkezése alá, ha a hitelezőnek a biztosításhoz való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen avagy anyagi törv. rendelkezésein alapul, ilyennek pedig a végrehajtási törv. alaki jogot tárgyazó szabályai szerint elrendelt kielégítési végrehajtás utján nyert biztosítás nem tekinthető s e tekintetben nem tesz különbséget az, hogy a megtámadott végrehajtás még a 15 napi válságos idő előtt rendeltetett el, mert alp. csakis a végrehajtás foganatosításával nyervén követelésére nézve biztosítást, a megtámadhatóság szempontjából csakis a foganatosítás időpontja lehet döntő. Alr>.nrk a perköltség és az ezzel egy tekintet alá eső sikeres felébb, költségben történt marasztalása perveszteségének következménye. (1900 decz. 11. 3260.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete indokaiból és azért hagyatott helyben: mert a kir. Curiának 56. számú polgári döntvénye szerint, a lejárt váltó alapján a telekkvi rendelet értelmében előjegyzett zálogjog, ha az a Cs. T. 27. §. 3. pontjában meghatározott válságos időben szereztetett, sikerrel megtámadható azért, mert a hitelezőnek váltón alapuló pénzbeli követelése lejártával beállott az a joga, mely szerint követelésének kifizetését követelheti, még nem foglalja magában egyszersmind azt a jogosultságot, hogy azt követelhesse, hogy az adós neki akár ingó, akár ingatlan vagyonában biztositást adjon-