Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 161 tettel arra, hogy a közadós neje ellen zálogjogot szerzett hitelezők, úgymint G. S. és fiai czég a csődtörvény 28. §-ának 2. pontja érintett személyek közé nem tartoznak, az képez, bizonyitotta-e felp, azt. hogy a most megnevezett két hitelező a zálogszerzés idejekor tudta, hogy a jogcselekmény a közadós részéről a hitelezők kijátszása végett történt, és hogy az ekként adott esetben a csődtörvény 35. §-ának 1. pontjában előirt feltételek fennforognak. A kir. Guria ezt a körülményt mindkét hitelezővel szemben bizonyítottnak találta; mert mindkét hitelező követelése a közadós, mint kereskedő által hitelben vásárolt áruk vételárából származik, és mindkét hitelező követelése jóval előbb esedékessé vált, mintsem nevezett hitelezők a megtámadás tárgyává tett zálogjogot szerezték; és mert ilyen körülmények között mindkét hitelezőnek tudnia kellett, ha korábban nem is, de mindenesetre legkésőbb a zálogjog bekebelezését megelőzően a telekkönyv betekintése alkalmával, hogy K. F. közadós, aki lejárt tartozását a lejáratkor kifizetni nem képes, hanem egyik hitelezőjének (G. S. fiai czégnek) tartozásáról neje kezessége mellett bekeblezésre alkalmas kötelezvényt állit ki, másik hitelezőjével (B. A. és fiai czég) pedig pereltetni engedi magát és a végrehajtás elrendelése és foganatosítása alkalmával sem fizet, fizetéseit már megszüntette, és hogy ha az ilyen kereskedő vagyonát visszteher nélkül a nejére ruházza át, ez az átruházás csak a hitelezők kijátszása végett történhetik. A csődtörvény 35. §-ának 1. pontja alapján tehát mindkét hitelező zálogjoga hatálytalan, és az a körülmény, hogy G. S. és fiai czég ezt a zálogjogát a csőd megnyitása után a valódiságért és behajthatóságért való szavatosság nélkül másodrendű alp.-re engedményezte, a megtámadhatóság szempontjából nem döntő, s csak azt eredményezheti, hogy a G. S. és fiai czég helyébe másodrendű alp. lépett. A hatálytalanitás jogkövetkezménye azonban, amennyiben a zálogjoggal terhelt ingatlan még el nem árvereztetett, nem a hatálytalanitott jogok kitörlése, hanem csak az lehet, hogy alp. köteles tűrni, miszerint az ingatlan erre a zálogjogra való tekintet nélkül értékesittessék a csődhitelezők érdekében és hogy az ingatlanért befolyt vételárból erre a zálogjogra eső rész alp. helyett a csődtömeget illesse és mindez a telekkönyvben feljegyeztessék; mert a megtámadott zálogjog nem absolute, hanem csak relative a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan s amennyiben a csőd az ingatlan értékesitése nélkül befejeztetik, a zálogjog maguk az érdekelt szerződő felek között továbbra is érvényben marad. Az árverésen eladott ingatlanok vételárából másod- és harmadrendű alp.-ek által felvett összegek pedig, tekintettel arra, hogy árverés tárgyát elsőrendű alp.-nek csak a férjétől ajándékozás utján szerzett ingatlan részei képezték, egész összegükben, az Csődtörvény IV. 11