Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

162 Csődtörvény 27. §. 1904 május 13. napjától megítéltetni kért és külön nem kifogásolt 5%-os kamataival együtt a zálogjogok hatálytalanodásának jogkövetkezményeként a csődtörvény 33. §-a értelmében megítélendők voltak. (Guria 1907 jun. 7. 678/906. sz.) A csakis a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanított zálogjogok másokkal szemben érvényben maradtak és igy törlésük az érintett hatálytalanítás következtében ki nem mondható. (Curia 1904 augusztus 30. 1896/1904. sz. a.) Az a körülmény, hogy a hatálytalanítani kért zálogjoggal terhelt ingatlanok időközben elárvereztettek és hogy a vételárból az alperes mit sem kapott, nem áll útjában annak, hogy az alperes által a közadós ingatlanaira szerzett zálogjogának a felek közt vitás megtámadhatósága és annak a csődhitelezőkkel szemben hatályossága vagy hatálytalansága tárgyában határozat hozassék. A kir. törvényszék: A per érdemében való határozathozatal mellőztetik, mert a nagyszentmiklósi kir. járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak hivatalos értesítése szerint a zálogjoggal terhelt ingatlanok időközben elárvereztettek, s vételárukból semmi sem jutott a megtámadott zálogjogra és igy tárgytalanná vált az ügy érdemében való döntés. Az a körülmény, hogy a hatálvtalanitani kért zálogjoggal terhelt ingatlanok időközben elárvereztettek és hogy a vételárból az alperes mit sem kapott, nem áll útjában annak, hogy alperes által a közadós ingatlanaira szerzett zálogjogának a felek közt vitás megtámadhatósága és annak a csődhitelezőkkel szemben hatályossága, vagy hatálytalansága tárgyában határozat hozassék, mert az a körülmény a felek közti jogvitát tárgytalanná nem tette. A kir. Curia: A kir. tábla Ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1904 május 31. 1385/1904. sz. a.) Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az 1881: XVII. t.-cz. 27. §. 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos határidő alatt szereztetett, az 1881: XVII. t.-cz. 27. §-ának 3. pontja alapján is megtámadható. (Curia 56. számú polgárjogi döntvény.) Indokok: A kir. Curiának 1884. évben kimondott s azóta állandóan követett elvi kijelentése szerint a megtámadási törvény nemcsak a közadóst tiltja el oly cselekményektől, melyek által vagyonából valamit egyes hitelezők előnyére elvon, hanem az egyes hitelezőt is eltiltja attól, hogy a közadós vagyonából olyasmit elfogadjon, mihez a csődhitelezők joggal igényt tarthatnak; s ennél-