Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 157 A fizetések megszüntetése után eszközolt zálogjogi bekebelezés a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján akkor is sikeresen megtámad­ható, ha ez a már előbb nyert bekebelezési engedély alapján szereztetett (OUTÍA 1903 deczember 10-én 477/1903. sz. a.) Csődmegtáinadási jog szempontjából a hitelezőnek készpénzbeli követelése erejéig biztosításhoz általában joga csak akkor van, ha a biztosítás követeléséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésben vagy valamely anyagi jogi törvény rendelkezésén, tehát mindkét esetben az anyagi jogon alapszik, ellenben az, hogy a hitelező a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai szerint olyan helyzetben volt, hogy készpénzbeli követelésére nézve biztositást sze­rezhessen, nem állapit meg a biztosítás követelhetéséhez való anyagi jogon alapuló igényt. Ilyen körülmények között a jelen esetben a csődtörvény 27. §-nak nem 2. pontja, hanem esetleg a 3. pontja nyerhet alkalmazást; mert a felebbezési birőság Ítéleti tényállása szerint alperes készpénz­beli követelése erejéig azt a biztosítási végrehajtást, melynek fogana­tosítása által nyert biztosítás van a jelen perrel megtámadva, a vég­rehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai következtében eszkö­zölte ki, alperesnek ama biztosítás követelhetéséhez való igénye tehát nem alapszik a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy vala­mely anyagi jogi törvény rendelkezésén, és igy a csődmegtámadási jog szempontjából alperesnek ahhoz a biztosításhoz általában joga nem volt; következésképen a felebbezési birőság által valóknak elfogadott egyéb tények mellett a jelen perben most már csak az a döntő, hogy alperes bizonyitotta-e azt, hogy neki a biztosítási végrehajtás fogana­tosításakor a csődnyitási kérvény beadásáról tudomása nem volt. Minthogy pedig a felebbezési bíróság téves jogi felfogásból kiin­dulva e tekintetben a tényállás megállapításába egyáltalában nem bo­csátkozott és igy a tényállás e hiányossága miatt a felülvizsgálati el­járásban az ügy érdemi eldöntésre nem alkalmas, ezeknél fogva a S. E. 2(4. §. alapján a felebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és a fe­lebbezési bíróságot megfelelő eljárásra utasítani. (Curia 1902 deczem­ber 23-án G. 397/1902. sz. a.) Az egyetemleges adóstársként aláirt váltóban foglalt kötelezett­ségből folyóan biztositékképen adott fedezeti váltóban az igy biztosított semmi oly kielégítést avagy biztositást nem nyert, mely a csődtörvény 27. §. tekintete alá eshetnék. A m. kir. Curia: Alperes a becsatolt okiratokkal s tanuk val-

Next

/
Thumbnails
Contents