Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

158 Csődtörvény 27. §. lornásával bizonyította, hogy a kereseti váltókat a közadóstól azon 10,000 frt tartozása fedezésére kapta, melyet a közadósért és azzal egyetemleg vállalt váltókötelezettsége alapján az u. takarékpénztárnál a közadós helyett fizetni kénytelen, másrészt pedig azt, hogy a közadósnak ezt a tartozását a nevezett intézetnél már tényleg rendezte; alperes ezek szerint a közadóstól valóban felmerült követelésének fedezésére kapott váltókban semmiféle oly kielégítést vagy biztosítást nem nyert, mely a csődtörvény 27. §. 3. pont tekintete alá eshetnék; s minthogy sem alperes, sem a takarékpénztár a 10,000 frtos váltó alapján a csődtömeg ellen követelést nem támasztanak, — a jelen esetben a csődhitelezők megkárosításáról pusztán a kereseti váltók kiállítása alapján már csak azért sem lehet szó, mert alperes ezen váltók alapján 10,000 forint erejéig csakis oly követelést érvényesít a közadós ellen, melyet a csődtörvény 69. §-a értelmében a kereseti váltók birtoka nélkül is, már az általa egyetemleges adóstársként aláirt 3. alatt 10,000 frtos váltóban foglalt egyetemleges kötelezettsége alapján s ezen váltó beváltása előtt is a csődtömeg ellen érvényesithetet volna, stb. (1899 február 16-án 1274/1898. sz. a.) Abból, ha egy kereskedő hitelezői kijátszása czéljából, ingatlanára nem valódi követelés iránt zálogjogot jegyeztet be a telekkönyvbe, okszerűen azt kell következtetni, hogy hitelezőivel szemben kötelezettségeinek eleget tenni nem akar, minthogy ennek az alperes képviselőjének is tudatával kellett birnia, annak tudomása pedig jogi értelemben az alperes tudomásával azonosnak tekintendő, az alperest olyannak kell tekinteni, mint aki a zálogjog előjegyzésének idején a vagyonbukott fizetéseinek megszüntetéséről tudomással birt. A csődtörvény 244. §-a nem tesz különbséget a fizetések megszüntetésének hatálya tekintetében bejegyzett és be nem jegyzett kereskedők között s igy habár a vagyonbukott be nem jegyzett kereskedő volt is, a megtámadási jog szempontjából nem a csődnyitási kérvény benyújtásának, hanem a fizetések megszüntetésének ideje bir fontossággal. A hitelezőnek kereskedelmi könyvkivonaton alapuló követelésének lejáratával beállott ama joga, mikép ennek a fizetését szorgalmazhatja, nem foglalja magában ama jogosultságot is, hogy azt követelhesse, mikép neki az adós akár ingó, akár ingatlan vagyonában biztosítást nyújtson, ennélfogva az alperesnek vb. R. Zs. alperes zálogjog előjegyzése idején fizetéseit megszüntette, lanokra vonatkozóan szerzett zálogjog előjegyzését oly biztositásnak kell tekinteni, melyhez az alperesnek annak szerzése idején joga az anyagi jogszabályok értelmében nem volt, s csupán a tkvi