Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

156 Csődtörvény 27. §. joga, hogy a váltóösszegnek készpénzben kifizetését követelhesse, de fizetés hiányában kedvezményes biztosításhoz, ^ zálogjognak más hitelezőket megelőző szerzéséhez nincs joga. Már pedig annak a váltóhitelezőnek, aki biztonság hiánya miatt biztosítást követelhet, nem lehet több joga, mint annak, aki lejárt váltó alapján fizetést igényelhet. Minthogy pedig a megállapított tényállás szerint P. D. ellen a csődnyitási kérvény 1908. évi május hó 4-én adatott be s az alperes a zálogjogot ezt követően 1908. évi május hó 27-én, a zárlati jogot pedig még későbben szerezte, ezzel szemben az alperes hitelező tartozott olyan tényeket bizonyítani, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki (az alperesnek) a jogcselekvény idejekor, vagyis 1908. évi május hó 27-én és ezt követő időben a csődnyitási kérvény beadásáról tudomása nem volt, ilyen tényeket azonban az alperes fel nem hozott, az általa felhozottak pedig erre a következtetésre nem alkalmasak. Ezek szerint a megtámadásnak a Cs. T. 27. §. 3. pontjában előirt összes feltételei fenforogván, a keresettel megtámadott zálogjog és zárlat a csődhitelezőkkel szemben a 27. §. 3. p. értelmében is hatálytalan. Az elsőbiróságnak az alperest marasztaló ítéletét ezért, a Cs. T. 27. §. 2. pontjának alkalmazhatását illetően pedig indokaiból és még azért kellett helybenhagyni, mert a peres felek előadásából, a csatolt okiratok tartalmából és a kihallgatott tanuk egybevetett vallomásából, mindezeknek a Cs. T. 36. §-a és az 1893: XVIII. t.-cz. 64. §. (215. §.) alapján való szabad mérlegelése eredményeként megállapítható, hogy az alperesnek, illetőleg az azt képviselő igazgatóságnak, vagy perbeli ügyvédjüknek a zálogjog szerzésekor tudomása volt arról, hogy P. D. ellen a csődnyitási kérvény már beadatott. A csődtömeg cselekvő vagy szenvedő vagyoni állapota ebben a perben döntő jelentőséggel nem bir, mert a csődeljárás elrendelése és folyamatban léte a vagyoni elégtelenséget alakilag teljesen bizonyítja és az a kérdés, hogy a hitelezők teljes vagy milyen arányú kielégítést fognak nyerni, a csődvagyon teljes felosztása előtt meg nem oldható; végül, mert ha való az, amit az alperes állit, hogy t. i. a csődvagyonból az összes hitelezők teljes kielégítést fognak kapni, ez esetben a külön kielégítésre jogosító zálogjognak hatálytalanítása az alperesre nézve nem lehet sérelmes. A m. kir. Curia: A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. (1910 október 6-án 521/V.) A csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján megtámadott zálogjogi bejegyzés hatálytalanítása kérdésében nem bir sulylyal az, hogy a zálogjegyzés alapjául szolgált okirat mikor keletkezett. (C. 114/906.) Hasonló 2532/902.