Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

154 Csődtörvény 27. §. Mert a közadós czég a kölcsönköveteléseket nem ruházta át az alperesre, hanem azokat a kereskedelmi törvény 304. §-ának megfelelő módon zálogba adta, az elzálogosítás által pedig a zálogtárgy bármily értékkel birjon is, csak a biztositott követelés* erejéig terheltetik meg. A jelen esetben tehát a kölcsöntőkével nagyobb érték a közadós czég vagyonából el nem vonatott és a csődtömeg csak akkor károsodnék, ha a mondott követelésekből a kölcsöntőkénél nagyobb összeg folyt volna be az alperes kezeihez stb. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1899 október 3-án 663/1899. sz. a.) A csődujitás előtt keletkezett váltóforgatmányból eredő követelés biztosítására adott kézizálog: meg nem támadható, ha a hitelező a zálogot a váltó aláírásával egyidejűleg szerezte. Budapesti T.: A tömeggondnok megtámadási keresetét elutasítja. Indokok: Felp. a közadós elleni azon követeléseit, melyekből kifolyólag a vagyonbukottól a megtámadott biztosítást szerezte, a közadós czégért a csődnyitás előtt keletkezett váltói forgatmányi viszonyból származtatja s azt vitatja, hogy ezen követeléseinek biztosítására a kézizálogot mindjárt a váltói jogviszony keletkezésekor kapta. Tekintettel arra, hogy a beszerzett büntető-iratok mellett elfekvő s a csődnyitás előtt kiállított eredeti váltók szerint alp. a követelési alapját képező váltókon rendelvényesként és forgatóként, a közadós czég pedig elfogadóként szerepelt: — tekintve, hogy alp.-nek a váltói jogból eredő viszontkereseti követelése a közadós czég, mint elfogadó ellen ezek szerint tényleg a csődnyitás előtt keletkezett forgatmányból származott, az által pedig, hogy alp. a váltókat tovább forgatta, eme követelése el nem enyészett, hanem csak annak érvényesítése vált függővé a váltók visszaváltásától s az alp. az által, hogy visszkereseti kötelezettségénél fogva az elfogadó által a lejáratkor be nem váltott váltókat visszaváltotta, nem uj követelést szerzett; ennélfogva nyilvánvaló, hogy az alp. védekezésével szemben egyedül az a döntő, hogy az alp. a megtámadott biztosítást követelésének keletkezésével — a váltói jogviszony létesülésével — egyidejűleg szerezte-e vagy sem? Alp.-nek a becsatolt fuvarlevelekkel is támogatott ama védekezésével szemben, hogy a biztosítást követelésének keletkezésével egyidejűleg kapta, a felp. tömeggondnokot terhelte annak bizonyítása, hogy a zálog alp.-nek már korábban keletkezett követelése biztosítására adatott, felp. azonban ebben az irányban mit sem bizonyítván; azt kell felvenni, hogy alp. a megtámadott kézizálogot a közadós által elfogadott váltóknak forgatói minőségben való aláírásával, tehát követelésének keletkezésével egyidejűleg kapta. A követelés