Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

150 Csődtörvény 27. §. A megtámadási kereset tárgyát a zálogszerzés minden módja képezhetvén, a királyi Curia 69. sz. büntető teljes ülési határozata érteiméhen kieszközölt biztosítási végrehajtás is megtámadható. A kir. Ítélőtábla: A per érdemében az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett a felperesi keresethez képest az alperes javára foganatosított biztosítási végrehajtást felperessel szemben szabálytalannak kellett kimondani, mert a Cs. T. 27. §-ának helyes magyarázata szerint megtámadási kereset tárgyát a zálogszerzés minden módja képezheti; már pedig nem szenved kétséget, hogy a büntetőbíróság által alperes javára elrendelt s felperes csőd bejutása előtt foganatosított biztosítási végrehajtás1 által a Curiának 69. sz. büntetőügyi döntvénye értelmében alperes a lefoglalt tárgyakra zálogjogot szerzett, s ezeket a felperesi csődhitelezők elől a saját követelése erejéig elvonta, e zálogszerzés körül pedig a közadós cselekményét a végrehajtási eljárás helyettesitette, melyet a biztosítani rendelt összeg más módon biztosítása esetleg letétbe helyezése által a közadós ép ugy elháríthatott volna, mint a polgári bíróság által elrendelt biztosítás foganatosítását. A m. kir. Curia: Azon esetben, ha a megtámadott biztosítás Sch. L. és társa czég ellen nem foganatosíttatott volna, az alperes által képviselt csődtömeg s illetőleg csődhitelezők, a büntetőbíróság által részökre netán megállapitandott kártérítési összeget a kártérítésre kötelezettnek csődbejutása következtében ennek csődtömege ellen kétségtelenül csupán ugy mint csődkövetelést érvényesíthették volna, ha tehát a megtámadott biztosítás által zálogjogot, külön kielégítési alapot szereztek, a mint a Curiának 69. sz. büntetőügyi döntvénye értelmében szereztek is, a Cs. T. I. része 3. fejezetének rendelkezései az ekként szerzett zálogjogra, mint a mely által a közadósnak vagyona a többi csődhitelező elől elvonatott, kétségtelenül alkalmazást találnak. (1893 szept. 21-én 1910/1893. szám alatt.) A bizományos fizetéseinek megszüntetése után a bizományba adó fél a bizományba adott árukat visszaveheti ugyan, azonban esetleges követeléseire nézve más árukból nyert kielégítése a csődtörv. 27. §. 2. pontja alapján hatálytalanítandó. Megállapittatott a hitelezőnek az adós fizetésképtelenségéről való tudomása azokból a körülményekből, hogy a bizományba adó már a csődnyitást megelőző 4 hónapnál korábban megszüntette a további bizományba adást, hogy a bizományi adós a hitelezőnek nem tudott készpénzben fizetni és ezért a követelés résztörlesztéseül ugy a meglevő bizományi árukat visszaadta, mint nem bizományi árukat is adott át neki, és hogy a hitelező tudta, miszerint