Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
142 Csődtörvény 27. §. terhelt ingatlan vételárából kielégítést nyert, s hogy az ingatlanok vételára az alperes javára fennálló tehertételre való tekintettel nem folyhatott be a csődbe. Minthogy tehát a kérdéses ingatlan vételára teljes összegben azon okból nem szolgálhatott a csődhitelezők aránylagos kielégítésére, mert az alperes azon ingatlanokon a közadós mulasztása folytán saját követelését biztosította, illetve kielégítést nyert, már pedig a megtámadási jog a közadós tényein, illetve mulasztásain alapszik, s e jognak érvényesítésében nem gátolhatok a közadósnak valamely később keletkezett ténye, nevezetesen az ingatlanok eladása által, stb. A m. kir. Curia: Helybenhagyta indokaiból, ki kellett azonban mondani, hogy az alperes javára a monori ingatlanokon fennálló, de a csődtömeggel szemben hatálytalanított zálogjognak telekkönyvi kitörlésére a felperes csődtömeg van feljogosítva azért, mert a per adatai szerint eme jelzálogul szolgált ingatlanok még a közadós részéről elidegenítetvén, harmadik személy tulajdonaivá váltak s a vevő tulajdonos a vételi szerződés feltételei szerint az alperes javára fennálló jelzálogi biztosítás alapjául szolgáló követelésnek megfelelő vételárrészletet az eladott ingatlanoknak tehermentesítéséig visszatartani jogosítva van, ennélfogva miután az alperes követelésének megfelelő vételárrészlet a jelzálog hatálytalanítása folytán a csődtömeget illeti meg, ezt kellett feljogosítani, hogy annak a vevő által részére leendő kiszolgáltatása ellenében a törlését foganatosíthassa. (1900 november 8-án 3590/1900. polg. szám alatt) A tömeggondnok a hitelező által szerzett zálogjogot nem támadván meg, ez az adós által teljesített fizetést mint külön kielégítésre jogosított hitelező f eh ehette a nélkül, hogy e fizetés által a közadós vagyona apadt volna, s igy az eszközölt fizetés meg nem támadható. A kir. törvényszék: Felperes tömeggondnoknak a közadós részéről az alperesnek teljesített 506 frt fizetést támadja meg. A 2. :/. a. zárfeloldó végzésből kitűnik, hogy H. S. M. elsőrendű alperes a 69,257. sz. a. biztosítási végrehajtást rendelő végzés folytán közadós ingóit lefoglaltatta és nem is vitás a felek közt az, hogy az elsőrendű alperesnek a megtámadott fizetés elfogadásakor végrehajtási zálogjoga volt a közadós ingói fölött. Ennek folytán elsőrendű alperes a csődtörvény 52. §-a értelmében az 1894 október 17-én történt fizetés elfogadásakor külön kielégítésre jogosított hitelező volt, a ki követelését a közadós lefoglalt vagyonából a többi csődhitelezők megelőzésével érvényesíthette. E tényállás mellett a csődtörvény 26. és 27. §-aira keresetnek helyt adni nem lehetett, mert a tömeggondnok az elsőrendű alperes végrehajtási zálogjo-