Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

134 Csődtörvény 27. §. ható a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alá, mert az irányadó tényállás szerint alp.-nek az emiitett jogcselekvény keletkezésekor nem állott fenn követelése a közadós ellen, és a közadós nem ilyen korábbi követelés biztosítására vagy kielégítésére ruházta át követeléseit az alp.-re, hanem pusztán abból a czélból, hogy követelései leszámitoltassanak, vagyis hogy megkapja alp.-től azt az összeget, mely a követelései ellenértékének megfelel. Nem sértett tehát a felebbezési íbiróság jogszabályt, midőn kimondotta, hogy a közadósnak fentebb körülirt jogcselekvényére a csődtörvény 27. §-a 2. pontjának rendelkezése nem alkalmaz-, ható. (Bpesti T. 1907 márcz. 8. II, G. 209/906. sz.) A csődtömegbe bejelentett követelés valódiságának el nem ismerése magában véve még a jogügyletnek a csődtörvény 26. §-ában szabályozott megtámadását nem jelenti és e kifogásolás a megtámadási jog elévülését meg nem szakítja. (Curia 1909 jun. 9. 409/909. v. sz. a. IV. p. t.) . Bpesti T.: A megtámadásnak nélkülözhetetlen feltétele az, hogy az ügylet megkötése által a hitelezők megkárosittassanak. A künnlevő követeléseknek az ellenérték felvétele mellett való átruházása által azonban aközadós hitelezőt nem kárositattak meg. Mert a közadós vagyona az ellenérték felvéttele által annyival gyarapodott, mint amennyivel a követelések átruházása által csökkent, vagyonállapota tehát nem változott, s így az ellenérték felvétele mellett történt vagyonátruházás, ha az a válságos időre esik is, alperesre nézve jogtalan vagyoni előnynyel nem járt, a közadós hitelezőire nézve pedig károsodást nem foglalt magában. Nem változtat azon az sem, ha a közadős az átruházott követelésekért részére kiutalványozott és általa felvett pénzt hitelezői elől félretette, mert az ebből előállott kárt nem az ügylet megkötése okozta a hitelezőknek, hanem az, hogy a közadós a megtámadott ügylet joghatályos létrejötte és lebonyolítása után tiltott módon rendelkezett a felvett és vagyonába befolyt pénzzel; azt pedig felperes nem is állította, hogy alperes az átruházás elfogadásakor és az ellenérték kiutalványozásakor tudomással birt volna arról, hogy a közadós az A) a. összeirt követeléseit azzal a szándékkal idegeníti el, hogy a követelések ellenértékét hitelezői elől félretegye. C: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes vitatta ugyan, hogy az alperes, illetve az ennek képviseletében eljárt közegei az ügylet megkötésénél tudomással birtak arról, hogy a közadós S. M. az engedményezés fejé-