Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 123 tárgya csakis a közadós jogcselekménye lehet és igy a megtámadás előfeltétele, hogy a megtámadott hitelezőnek adósa ellen csőd nyittassák; az alperes adósa pedig nem a közadós „Keks J." czég, hanem „Keks ás Petrovics" czég, mely utóbbi ellen csőd nem nyittatott. Alaptalan pedig ez a panasz azért, mert a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja értelmében — a melyen a jelen kereset alapul — a közadós jogcselekvénye támadható meg, a mely által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyert; nem döntő tehát, hogy a másik félnek adósa maga a közadós volt-e? döntő csak az, hogy a kielégités vagy biztositás a közadós jogcselekvénye által történjék. Már pedig a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás szerint a hatálytalanított végrehajtás — habár elrendelve „Keks és Petrovics" czég ellen volt — „Keks J." czég ellen foganatosíttatott, mert akkor már az előbbi czég megszűnt. Ennek a végrehajtás foganatosításának eltűrése tehát, és igy a végrehajtás utján az alperesnek nyújtott biztositás „Keks J." czég jogcselekménye volt; következésképen ugyanennek a végrehajtásnak a csődhitelezőkkel szemben való hatálytalanítására kereseti joga a „Keks J." czég csődtömege gondnokának van. (Curia 1902 január 9-én G. 486/1901. sz. a.) Ha a közadós egész árutárát és felszerelését azzal a kikötéssel ruházta át, hogy a vevő a kialkudott vételárból a közadós hitelezőit elégítse ki, a vevő által a hitelezők részére teljesitett fizetések a közadós jogcseh kroényeiként jelentkeznek s mint ilyenek a csődtörvény 27. §-ában megkívánt előfeltételek fennforgása esetén megtámadhatók. Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, D. V. és társa czég közadósnak azt a jogcselekményét, melynélfogva megbízottja D. L-né utján alp.-sel kiegyezett s alp.-nek részletekben 1888 K-t fizetett, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondja ki. Indokok: A közadós már az A) alatti szerződésben egyes hitelezőit kedvezményesen rendelte kielégíteni, és hogy az összes hitelezők a csődbejelentéseknek nagy számából láthatóan a kedvezményben részesített hitelezők kifizetése után fennmaradt vételárból kielégítésben nem részesültek, a csődhitelezők tehát az üzleti vételár terhére létesített kiegyezés és teljesitett fizetések által kárt szenvedtek: a kir. Tábla az elsőbiróság ítéletét a rendelkező rész értelmében megváltoztatta; mert alp. nem tette vitássá azt a tényt, hogy a közadós ellen, aki kereskedő volt, már az üzlet eladása előtt s azon tul is a csőd megnyitásáig tömegesen végrehajtások foganatosíttattak, bizonyos tehát, hogy a közadós már az üzlet eladása a kiegyezés ós a csődnyitás előtti fizetések idejében is fize-