Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

122 Csődtörvény 27. §. felfogadott és ezeket az illető pénzintézetben a lejáratkor bevál­totta; hogy tehát ők ama váltói elfogadásnak materiális indokát vizsgálni nem tartoztak és igy a felebbezési biróság megsértette a V. T. 23. §-ának azt a rendelkezését, a mely szerint az mtézvenye­zett az elfogadás alapján az elfogadott összegnek a lejáratkor ki­fizetéséért váltójogilag felelős; ezzel kapcsolatban alperesek pa­naszként felhozzák azt is, hogy dr. Schmidt Károlynak a váltok elfogadásában nyilvánuló cselekménye megtámadva nincs, de si­kerrel meg sem támadható. Ez a panasz alaptalan azért, mert alpereseknek a dr. Schmidt Károly ellen keletkezett váltói joga, illetve dr. Schmidt Károlynak az alperesekkel szemben váltói kötelezettsége a jelen pernek nem tárgya és igy a jelen perben a V. T. 23. §-ának ren­delkezése alkalmazást nem is nyerhet; és mert a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint dr. Schmidt Károly a közadósnak erre irányult megbízásából és az arra szükséges fedezetet a közadós vagyonából átvéve járt el ak­ként, hogy alpereseknek egyezségileg és elengedéssel megállapí­tott követeléséről váltókat fogadott el és utóbb fizetett ki és ama tényállás szerint tények vannak megállapítva, melyekből jogilag következik az, hogy már akkor a közadós fizetéseit megszüntette; továbbá ama tényállás szerint alperesek mindezekről a körülmé­nyekről már akkor is tudomással birtak, a mikor a közadós irá­nyában a kiegyezést létesítették és ennek eredményéül az i! J váltókat dr. Schmidt Károly elfogadói aláírásával ellátva átvet­ték; e tényállásból pedig jogszerűen következik az, hogy dr. Schmidt Károly a közadós megbízásából és pénzéből teljesítette az alperesek követelése kielégítése czéljából a fizetést, hogy tehát dr. Schmidt Károlynak ezzel kapcsolatos cselekményei és igy a fize­tés is jogilag a közadósnak a ténye és hogy a csődhitelezők meg­károsítására csak az a fizetés szolgálván, az a fizetés a Gs. T. 27. §-ának 2. pontja alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan és alperesek ama fizetéssel nyert értéket a Cs. T. 33. §-a rendel­kezéséhez képest a csődtömegnek visszatéríteni tartoznak (1900 május 2-án G. 138/1900. sz. a.) 1 zálogul kapott takarékbetéti könyvecskére a fizetés megszün­tetése után felvett fizetés a csődtörvény 27. §-a alapján a zálogtartó ellen is sikeresen megtámadható. (Curia 1903 márczius 17-én 5192— 1902. sz a.) A megtámadási perben nem döntő az, hogy annak a félnek, aki a közadóstól kielégítést nyert, maga a közadós volt-e adósa. Az alperes azt panaszolja, hogy jogszabály megsértésével állapíttatott meg a fel­peresnek a jelen per indítására való jogosultsága, mert megtámadás

Next

/
Thumbnails
Contents