Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 119 4. közadős azon fizetési jogcselekménye is sikeresen megtámadható, a mely szerint a közadós fia az ennek elfogadmányára egy pénzintézettől, továbbá a nejétől és a közadós üzletéből átvett pénzekkel elégitette ki a hitelezőt, ha erről a másik fél tudomással birt. A m. Jcir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési bíróság is valónak fogadta el azt, hogy akkor, a mikor a közadós a fizetéseket már megszüntette, alperesek ezt tudva, követelésük iránt a közadóssal részben leengedés mellett kiegyeztek, utóbb pedig a közadós megbizásából és vagyonából ezeket tudva, a közadós fiától készpénzben kielégítést nyertek. E tényállás mellett helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint azt a kielégítést a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kimondotta és alpereseket a kielégítésül kapott összegeknek a esődtömeg javára fizetésére kötelezte; mert az ? kiegyezés ós ennek megfelelő az a kielégítés nyilván a közadós jogcselekménye és ugy a jelen per érdemére nem döntő az, hogy Ormai Mór a közadós tartozásait átvállalta vagy azok iránt csak kezességet vállalt és hogy Ormai Mór csak a közadós megbizásából járt el; mert továbbá a Cs. T. 27. §. 2. pontja szerint megtámadhatók a közadósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett ama jogcselekményei, melyek által a másik fél kielégitést nyer, feltéve, hogy ennek a kielégités elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; a Gs. T. 27. §. 2. pontja alapján tehát a megtámadási jog érvényesithetésének nem előfeltétele a hitelezőket károsító szándéknak fennforgása és igy a másik fél részéről valamely különleges rosszhiszeműségnek jelentkezése is közömbös; és mert a közadósnak vagyonából az, a mi arra a kielégítésre fordíttatott, habár ahhoz a közadós a fizetések megszüntetése után jutott is, kétségtelenül elvonatott, azzal tehát a csődhitelezők összesége károsodhatott, már pedig a Gs. T. 33. §. szerint az, a mi megtámadható jogcselekmény által a közadós vagyonából elidegenittetik, a csődtömegnek visszatéritendő és igy közömbös annak további vizsgálása, hogy ama kielégités által a csődhitelezők esetleg mennyiben károsodtak. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a közadós fia, ki a közadós megbizásából járt el, a közadós váltóelfogadmányára egy pénzintézettől, továbbá a közadós nejétől és a közadós üzletéből vett át pénzeket és e pénzekkel elégítette ki az alpereseket; e tényállás mellett jogilag helyes a felebbezési bíróságnak az az indokolása, hogy az az érték, a miből alperesek kielégítése történt, jogilag nem 0. M., hanem a közadós vagyonának tekintendő, mert ama tényállás mellett azok a pénzek a közadós megbízottjának, tehát jogilag magának a közadósnak jutottak jogszerű birtokába, illetőleg jogszerű birtokában voltak, már pedig a jogi vélelem a