Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

120 Csődtörvény 27. §. mellett van, hogy a készpénz a jogszerű birtokos vagyona: ellenben a felebbezési bíróság Ítéletében nincsenek megállapítva olyan tények, a melyekből jogilag következtethetni lehetne arra, hogy azok a pénzek a közadós lényeges birlalatába nem sajátjaként, hanem csak kezelés avagy meghatározott czélra fordítás végett jutottak. A felebbezési bíróság a 2. alatti okiratot alakilag és tartalmilag valónak elfogadta, tehát ez okirat tartalmához képest valónak fogadta el azt, hogy alperesekkel maga a közadós egyezett ki és az egyezségi összeg fizetését maga a közadós is kötelezte akként, hogy az egyezségi összeg bizonyos része iránt 0. M. kezességet vállalt és erről a részösszegről 0. M. saját elfogadmányu váltót az alpereseknek átadott; ellenben a felebbezési bíróság Ítéletében tényként nincs megállapítva és a felebbezési bíróság Ítéletéből vagy' a tárgyalási jegyzőkönyvekből, avagy ezekhez csatolható külön iratból kitetszőleg alperesek részéről fel sem hozatott az, hogy azt a váltót a közadós is aláirta, vagy a közadós fia által az alperesek részére történt fizetés alkalmával kijelentés tétetett volna az iránt, hogy az a fizetés arra a váltóra és pedig névbecsülésből történik; ilyen körülmények között tehát a Cs. T. 30. §-ának rendelkezése jelenleg alkalmazást nem nyerhet. Téves ugyan a felebbezési bíróságnak az az indokolása, a mely szerint általában közömbös az, hogy alperesek tudták-e azt, hogy a fizetés a közadós vagyonából történik; mert a csődmegtámadási jog csak magának a közadósnak jogcselekménye ellen érvényesíthető és a fizetés, mint szerződésszerű viszonyt alkotó jogcselekmény a másik féllel szemben, a közadós jogcselekményének csak akkor tekinthető, ha a fizetés a közadós vagyonából történik és erről a másik fél tudomással bir; azonban a felebbezési bíróságnak e téves indokolása nem szolgálhat okul arra, hogy alperesek felülvizsgálati kérelmének hely adassék; mert a felebbezési bíróság tényként megállapította azt is, hogy alperesek arról a körülményről, hogy a fizetés a közadós vagyonából történt, tudomással birtak. (1901 április 18-án G. 117/1901. sz, a.) Olyan tényállás mellett, hogy alperes kezéhez kézbesittetett a közadősal történt megállapodás alpján a közadóst megillető pénzösszeg a közadós megtámadható jogcselekményéről szó sem lehet. A m. kir. Curia: A mi a kereseti követelésnek 6000 korona iránti részét illeti, ebben a tekintetben mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező részben kitett értelemben azért kellett határozni, mert ugy a peres felek, mint G. J. és S. L. tanuk vallomásából megállapítható, hogy ez a kérdéses összeg az alperes czimére ugyan, de a közadós részére küldetett meg, és mert ebből folyóan itt a közadós oly jogcselekményéről vagy jog-