Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 115 követelést a bukott czég pénzével és annak megbízásából F. J. nevében dr T. S. ügyvéd teljesítette s így azon alperesi kifogás, hogy a fizetés nem közadós ténye, elesik, mivel dr. T. S. vallomásából az is kitűnik, hogy F. J.-nek mint fizetőnek szerepeltetése és az engedményezés koholt volta is arra irányul, hogy a végrehajtás elkerültessék s az, hogy a bukott czég fizetésképtelensége alatt is fiz 3tés c teljesit, eltitkoltassék. Alperesnek azon védekezése, hogy a bukott czég fizetésképtelenségéről személyesen tudomással nem birt, figyelmet szintén n3m érdemel, mert a 2. alatti levélből kétségtelenül kitűnik, hogy alperes nevében eljárt M. K. a fizetések megszüntetéséről igenis tudomással birt, s miután a képviselt a képviselttel harmadik személyek irányában egy személynek tekintendő, stb. Ezekből tehát kétségtelenül megállapítható az is, hogy a kérdéses fizetés a fizetések megszüntetése után történt. A Mr. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. A kereset alapját képező tényállításokat a bizonyításra kötelezett felperes dr. T. S., S. J. és B. E. tanukkal, ezenfelül a tényállítások közül azt, hogy az alperes a fizetésképtelenségről tudomással birt és hogy a közadóssal követelésére nézve egyezkedett, főesküvel kívánta bizonyítani. Minthogy azonban a felperes bizonyítani meg sem kísérletté, hogy a közadós az alperesnek különben már jogerejüleg megítélt, tehát jogos követelését annak tudomása szerint a hitelezőket megkárosító czélzattal fizette ki, sőt a bizonyításra nem is kötelezett alperes azt mutatta ki, hogy a követelést nem a közadós, hanem a követelésnek engedményezése ellenében F. J. fizette ki dr. T. S. vallomása szerint ugyan a közadós megbízásából és pénzéből, a csődnyitás előtt pár hónappal, de hogy az alperes is tudott volna, a felperes ezt bizonyítani meg sem kísérletté, ily körülmények között pedig az, hogy megszüntette-e már fizetéseit a közadós akkor, midőn az alperesnek követeléseit kifizette? közömbös, tehát megoldást nem igényel, ezen indok alapján a kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával a felperest keresetével elutasította. A m. Mr. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét megfelelő indokainál fogva annyival inkább kellett helybenhagyni, mert az alperes által csatolt 2. alatti levél tartalmából is megállapítható, hogy alperes egyrészt tudomással birt a közadós fizetéseinek megszüntetéséről, másrészt pedig arról, hogy a fizetést a közadós megbízott ügyvéde, dr. T. S. által teljesítette és hogy F. J.-nek a követelés csupán színleg abból a czélból engedményeztetett, hogy esetleg az igy kifizetett követelést a csődtömeg ellen érvényesíthessék és mert ebből folyóan a jelen esetben a megtámadott fizetés a közadós oly jogcselekményé8*