Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 113 hogy a közadóstól ennek vagyonából fogad el a fizetések megszüntetése után kielégítést. Ily körülmények között a közadós megbizásából az ezt megillető vételár terhére kötött egyezség és a közadós vagyonából a csőd megnyitása előtt teljesített fizetések a Cst. 27. §-ának 2. pontja alapján, a csőd megnyitása után teljesített fizetések pedig már a Cst. 6 §-a értelmében a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanok. A kir. Curia pedig a 3. alatti ítélettel eldöntött perben csak a felett ítélt, hogy az üzlet iránti szerződés való és a csődhitelezőkkel szemben hatályos-e? azt azonban nem bírálta el, hogy a közadós egyes hitelezői a köazdóst megillető vételárból joghatályosan fogadhattak-e el fizetést? Az a körülmény tehát, hogy az üzlet átadása valónak és joghatályosnak mondatott ki, nem zárja ki az üzlet vételárából teljesített fizetéseknek a csődhitelezőkkel szemben való hatálytalanítását. Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja a benne felhozott indokok alapján és azért, mert alperes a felperes megtámadási jogának elévülése miatt az elsőbiróságnál kifogást nem emelt; tekintettel tehát arra, hogy az elévülés hivatalból nem vehető figyelembe, az 1881: LIX. t.-cz. 29. §-ának rendelkezése kizárja azt, hogy az alperes által csak a felebbezésben felhozott elévülési kifogás figyelembe vétessék; mert a D. V. és neje tanuk vallomásaival bizonyított az a tény, hogy alperes akkori képviselője a közadós fizetési megszüntetésének a hitelezői védegyletnél való bejelentése utáni napon Tordán termett, a közadóstól alperes követelését elismerő nyilatkozatot szerzett és ennek alapján a közadós ellen csődnyitási kérvényt is adott be, kétségtelenné teszi, hogy alperes az egyezség megkötése, a fizetés elfogadása és az áruk visszaadása előtt a közadós czég fizetéseinek megszüntetéséről tudomással birt; és mert a Cst. 27. §-ának 2. pontja alapján elégséges a megtámadáshoz, ha a kereskedő közadós, vagy vele egy tekintet alá eső megbízottja a fizetések megszüntetése után az erről tudomással bíró hitelezőnek az összes hitelezők aránylagos kielégítésére rendelt vagyontömegből fizetést vagy más vagyoni szolgáltatást teljesít; alperes tehát a megtámadási jog ellen sikerrel akkor sem védekezhetnék, ha nem is tudta volna, hogy a fizetés, illetőleg szolgáltatás a közadós vagyonából teljesíttetik, mivel a törvény azt már nem kívánja meg, hogy a teljesítés elfogadásakor a hitelező arról is tudomással birjon, hogy a fizetést, illetőleg szolgáltatást a közadós vagyonából kapja. C: A másodbiróság ítéletét a benne felhozott és1 felhívott indokok alapján helybenhagyja. (1908 máj. 27. 6484/907. sz.) V. ö. Bpesti T. II. G. 179/906. Alperes a Set. 185. §-ának a) pontjára alapított felülvizsgálati Csődtörvény IV. 8