Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

112 Csődtörvény 27. §. eredeti hhtelező helyett az azt kielégítő harmadik személy érvény esiti csődköve'élésként a tömeggel szemben. (1908 november 12-én ^j/V. sz. a.) A nem közadós neve alatt, de az ő pénzéből letétbe helyezett öszszegből teljesített fizetés esődjogilag a 27- §. p. esetében sikeresen megtámadható. (M. kir. Curia 219/909. — 1909 június 22.) A közadós által a fizetések megszüntetése után teljesített fizetési cselekmény akkor is hatálytalanítható, ha a hitelező nem is tudta, hogy a fizetés, illetőleg szolgáltatás a közadós vagyonából teljesíttetik. Bpesti tsz.: A közadós czégnek azon jogcselekményét, melylyel alperessel kiegyezett és alperesnek 120 korona értékű árut visszaküldött, D. V. és társa czég csődhitelezőivel szemben htálytalannak mondja ki. Indokok: AB) alatti szerződésből kitűnik, hogy a D. V. és társa közadós czég 1902. évi deczember 27-én üzletét összes felszerelésével és áruival együtt 30.000 K vételárért I. I.-nak eladta oly megbízással, hogy a vételárból 6420 koronát a közadós czég három hitelezőjének kielégítésére fordítson, a fenmaradó 23.580 koiona vételárat pedig a közadós többi hitelezői aránylagos kiegyenlítésére fizesse. Megállapítható, hogy bár a közadós czég tagjai D. V. és D. L.-né — 13. J. testvére és anyja — voltak, az üzlet nyilván a most emiitett czégtagok beleegyezésével és I. I. hozzájárulásával az eladás után ép ugy, mint az eladás előtt D. J. tényleges rendelkezése alatt állott, s hogy az üzletnek a D. J. szolgálatában álló I. I.-ra való átruházása azért történt, hogy a közadós czég hitelező részéről az üzleti vagyonra vezethető végrehajtásokat kikerülhessék, az üzleti árukat kiárulhassák, a befolyó pénzből illetőleg az ebből előállitandó 30.000 korona vételárból három hitelezőt teljesen kielégíthessenek, a többi hitelezőket pedig a velük való kiegyezés mellett aránylagos kielégitésben részesíthessék. Megállapítható, hogy D. J.-né és I. I. az üzlet felett rendelkező D J. közreműködésével, mint a közadós czég megbízottai, a közades fizetéseinek alperes által tudott megszüntetése után a B) alatti szerződés szerint a közadóst megillető vételár terhére, mely az összes hitelezők aránylagos kielégítésére szolgált, egyezkedtek ki az alperessel, ezen pedig mit sem változtat az, hogy kezességet vállaltak ez egyezségért és biztosítékul váltót is adtak. A megtámadott fizetéseket a közadós megbízásából a BJ alatti szerződés szerint I. I.-ra átruházott üzlet áruinak ki árulása folytán befolyt pénzből s ekként a közadóst a B) alatti szerződés szerint megillető vételár terhére, tehát a közadós vagyonából teljesítettek az alperes részére, az alperesnek tehát tudnia kellett,