Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

108 Csődtörvény 27. §. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A csődtörvénynek felpeivs részéről panasza alapjául kijelölt tényekre esetleg alkalmazható 27. §. 3. pontja szerint ugyanis megtámadhatók a közadósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett azok a jogcselekményei, melyek által valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást ad, melyhez akkor általában vagy akkor még joga nem volt, hacsak a hitelező olyan tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekmény idejekor a fizetések megszüntetéséről tudomása nem volt. A megtámadási perben annak megállapítása, hogy a végrehajtás foganatosítása idejében a foglaltató hitelező arról, hogy a végrehajtást szenvedő kereskedő a fizetéseket beszüntette, tudomással birt-e, ténykérdésre vonatkozik; tehát, mint ilyen, felülvizsgálati kérelemmel sikeresen csak a s. e. 197. §. keretén belül megengedett módon támadható meg, egyébként pedig a perben szolgáltatott és arra alkalmasnak talált bizonyítási adatok felhasználása után, ezek szabad mérlegelésének és igy a bíróság ténybeli meggyőződésének körébe tartozván, helyességére nézve felül nem vizsgálható és a s. e. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. (1899 október 4-én G/315/1899, sz. a.) Azonos I. G. 118/95. A csődtörvény 27. §. 1. pontjára alapított megtámadási perben annak bizonyítása, hogy alp. az ügylet megkötésekor a közadós fizetésmegszüntetéséről tudomással birt és a 28. §. a) pontjára alapított perben az is, hogy a hatálytalanítani kivánt jogügylet visszteher nélküli, illetve oly értelemben színleges volt, hogy a közadós az alp.-tői ellenértéket nem kapott, alp. tagadásával szemben a felp.-t terheli. (1894 800. és 4716- szám.) Csak a csődnyitás előtti jogcselekmény támadható meg a csődtörvény 26. §-a értelmében, a csőd folyama alatti ügyletek pedig csak az általános jogszabályok szerint. Ha a csődtörvény alapján megtámadott vételügylet hatálytalanítása iránti per befejezte előtt a vétel tárgya másnak eladatott, a későbbi jogszerzők szerzése csak a rosszhiszeműség alapján támadható meg. Az ügyletnek a közvetlen szerzővel szemben a csődtörvény alapján való hatálytalanításának pedig csak az a következménye, hogy ez az általa eladott ingatlan vételárát köteles a csődtömegbe fizetni. A kir. Ítélőtábla: A jelen esetben nem a közadósnak oly jogcselekményéről van szó, mely a csődtörvény 26. §. szerint megtámadható s a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondható ki; mert az ily perek a csődmegnyitás előtti jogcselekményekre vo-