Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

100 Csődtörvény 27. §. letekben törlesztette. Ezekből a körülményekből azonban egyéb támogató adat hiányában nem lehet azt a következtetést levonni, hogy alperes közadósnak a jelzett időben kölcsönt nem adhatott. Végre nem lehetett figyelembe venni felperesnek azt az állítását sem, hogy alperes tudomással birt arról, hogy a fizetések a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek, mert felperes a vitatott összejátszás tényére a perben bizonyítékot fel nem hozott. Ezekhez képest, minthogy a fizetése jogcselekmények hatálytalanítására nézve indok fenn nem forog: az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia: Az Ítélőtábla ítéletét indokaiból helybenhagyta. 1903 október 21-én 265/1903. sz. a.) Az, hogy a közadós 1897. május 13-án ügyvédje előtt kijelentette, hogy fizetéseit megszüntette, még ha bizonyítottnak vétetik is, egymagában véve a fizetés megszüntetésének tényét nem állapítja meg1 mert a fizetés megszüntetése, mint megtámadási alap csak oly külső jelekből állapitható meg, melyek a fizetések megszüntetésének tényét általában mindenki előtt felismerhetővé teszik, a közadósnak ügyvédje előtt tett az a kijelentése azonban, hogy fizetéseit nem teljesitheti, ily külsőleg felismerhető ténynek nem tekinthető; de semmiesetre sem igazolhatja ez a kijelentés azt, hogy a fizetésmegszüntetés már az előjegyzés időpontjában következett volna be. A fizetés megszüntetését nem állapit ja meg továbbá egymagában D. L. tanú vallomásában foglalt az az általános kijelentés sem, hogy Balmányban és Siklóson 1897 május 11-ike körül köztudomású volt közadósnak fizetésképtelensége. Ezek szerint nem lévén bizonyítva, hogy közadós a megtámadott elő-' jegyzés idejében fizetéseit már megszüntette, stb. (Curia 1900 november 7-én 3071/1900. és 3017/1900. sz. a.) , A. letétnek jogosulatlan elhasználása folytán uj önálló kötelem keletkezik, mely megtámadás szempontjából ugyanazon tekintet alá esik, mint bármely más követelés. Magában véve az, hogy valamely pénzintézet az igazgatója által elsikkasztott letétet nem szolgáltatja ki azonnal a megbízójának, hanem kielégítésül saját váltóköveteléseit engedi át, bizonyítja a íizetésmegszüntetést és az arról való tudomást. A kir. törvényszék: nem fogadta el alperesnek azt a védekezését, hogy az ő követelése nem képezett üzleti tartozást, mivel a részvénytársaság által felvett összeg az ő tulajdonát képezte, amelyet a társaság neki nyomban kiszolgáltatni köteles lett volna. Az által ugyanis, hogy a bank vele az ő követelésére elszámolni nem tudott, alperes és a bank között egy önálló kötelem keletkezett,