Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 97 képes, egyéb adatot pedig felperes az állított fizetés-megszüntetés tekintetében fel nem hozott. (Curia 1897 november 30-án 4326/1897. szám alatt.) Abból a tényből, hogy a kereskedő tartozásának visszafizetését részletekben kötelezte, magában véve a fizetések megszüntetésére következtetni még nem lehet. (Curia 1899 deczember 6-án 826/1899. sz. a.) Az áruraktárnak a hitelezők által választott kezelőbizottságnak elárusitás czéljából átadása magában véve is bizonyitja a fizetések megszüntetését; az ezen bizottság által teljesitett fizetés mint a közadós jogcselekménye tehát sikeresen megtámadható. A m. kir. Curia: A kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásával bizonyított az a körülmény, hogy a közadós, aki kereskedő volt. vagyonát értékesítés és a hitelezői közt leendő felosztás végett ez utóbbiak kebeléből alakult bizottságnak adta át, a fizetések megszüntetésének tényét már egymagában véve is kétségtelenné teszi; és alperesnek erről való tudomását nem csak a kihallgatott tanuk vallomása támogatja, hanem a tőle származó b) alatti levél tartalma és a viszonválaszként tett az a beismerése: hogy az E. alatti levelet a közadós hitelezőivel alakult bizottság nevére állította ki és hogv követelésére nézve ez utóbbival egyezkedett, kétségtelenül bizonyitja továbbá, mert a közadós megbízásából eljárt hitelezői bizottságnak és az annak utasítása folytán a fizetést teljesitett belvárosi takarékpénztárnak ténykedése az elsőbiróság Ítéletének vonatkozó helyes indokainál fogva a vagyonbukotí; ténykedését helyettesitvén, az elsőbiróság a megtámadott jogcselekményt a vagyonbukotí jogcselekményének helyesen minősítette. (1899 október 11-én 3856/1898. polg. 467/1898. sz. a.) 4bból a körülményből, hogy közadós üzletének egy részét a felek között e tekintetben nem vitás tényállás szerint a szerződés megkötése előtt néhány nappal tüz pusztította el, a fizetések megszüntetésének tényét megállapítani nem lehetett, mert még ha való is lenne, hogy ez a tűzkár idézte elő a közadós anyagi romlását, ez a romlás az által, hogy a közadós áruinak és berendezésének egy része elpusztult, általánosan mindenki előtt felismerhető nem lett; a közadós anyagi viszonyainak belső ziláltsága pedig, ha csak egyszersmind külső jelek mindenki előtt felismerhetőké nem teszik, a fizetések megszüntetésének tényét még nem állapítja meg. (Curia 1900 október 30-án 405/1900. szám alatt.) Csődtörvény IV. 7